Brit pénzügyminiszter: a korábban tervezettnél nagyobb költségvetési szigorra lehet szükség
A brit pénzügyminiszter szerint a hazai és a külső gazdasági környezet miatt valószínűleg a korábban tervezettnél is nagyobb államháztartási kiadáscsökkentésekre lesz szükség ahhoz, hogy a költségvetési konszolidációs célokat teljesíteni lehessen.
George Osborne a BBC-nek nyilatkozva pénteken felidézte, hogy a legutóbbi adatok alapján a brit gazdaság teljesítménye a vártnál kisebb ütemben növekszik, és eközben erősödnek a globális kockázatok is, amelyekre Nagy-Britannia "nem immunis".
Emiatt "újabb pillantást kell vetni" a közkiadásokra annak meghatározása végett, hogy szükségesek-e további kiadáscsökkentések - tette hozzá.
Osborne szerint elsődleges fontosságú az államháztartás kiegyensúlyozása, majd pedig többlettel záró államháztartási egyenlegek elérése, mivel "nem tudjuk, mit tartogat a jövő (...) Az év eleje óta csak problémákat látunk a globális tőzsdéken, gyengeséget az amerikai gazdaságban, és gondokat Kínában, mindez pedig hatással van Nagy-Britanniára is".
A 2010-ben hatalomra került konzervatív párti brit kormány a hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékának megfelelő - békeidőben példátlan - államháztartási hiányt örökölt. Az áprilissal záruló idei pénzügyi évre a költségvetés már csak 3,9 százalékos deficitcélt tűzött ki, a 2019-2020-as pénzügyi évre pedig a jelenlegi hivatalos előrejelzés 0,5 százalékos GDP-arányos többlettel számol.
A brit kormány meghirdetett célja az, hogy utána minden évben többlettel zárjon a brit államháztartás.
Ennek azonban radikális költségvetési konszolidációs program az ára. A jelenleg érvényes közkiadási csomagterv évente átlagosan 20 milliárd font (nyolcezer milliárd forint) kiadáscsökkentéssel számol a minisztériumok között elosztva, és azt a célt tűzi ki, hogy a GDP-arányos központi újraelosztás öt év múlva 36,5 százalékra csökkenjen a 2010-ben mért 45 százalékról.
Osborne pénteki nyilatkozata arra vall, hogy a kormány szerint a jelenlegi gazdasági környezetben még további költségvetési szigor is szükségessé válhat e célok teljesítése végett.
A brit statisztikai hivatal (ONS) e héten ismertetett, részletes adatokra alapozott második becslése szerint Nagy-Britanniában - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban - a hazai össztermék tavaly átlagosan 2,2 százalékkal nőtt a 2014-ben elért 2,9 százalékos bővülés után.
Egyes londoni elemzői előrejelzések szerint az idei növekedés 2 százalék alá lassulhat.
