Máris többen ellenzik Obama tervét
Alig terjesztette elő tervét a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton működő börtön bezárására kedden az amerikai elnök, a Capitoliumban máris megszólaltak az első ellenző hangok.
Nem az előterjesztett terv teljes elutasításáról beszéltek, hanem annak egyes elemeit nem tartják elfogadhatónak a képviselőház és a szenátus republikánus csoportjainak vezetői. Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője úgy vélekedett, "Obama elnököt mintha fogva tartaná 2008-ban tett egyik kampányígérete". McConnell szerint a kongresszus már több alkalommal kifejtette nézeteit a guantánamói foglyok amerikai területre történő átszállítása ügyében, és mindig határozottan ellenezte azt.
Paul Ryan, a képviselőház - szintén republikánus - elnöke a Fox televíziónak nyilatkozva utasította el guantánamói rabok az Egyesült Államok területén lévő létesítményekbe történő átszállítását.
A Fox televízió egyébként meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról adott hírt, hogy a guantánamói foglyokat dél-karolinai, kansasi, coloradói börtönökbe szállíthatják át, s utalt arra, hogy ezeknek a szövetségi államoknak a politikusai már korábban kifejezték tiltakozásukat emiatt. Az NBC televízió - szintén meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva - arról adott hírt, hogy a kormányzat tizenhárom különböző amerikai településre szállítana foglyokat, köztük hét börtönbe - Kansasban, Dél-Karolinában és Coloradóban -, valamint hat katonai bázisra.
A szabadlábra nem kerülő - tehát amerikai börtönbe átszállítandó foglyok között van Háled Sejk Mohamed is, aki a 2001. szeptember 11-i merényleteket vizsgáló bizottság megállapításai szerint a merényletek fő kitervelője volt, valamint Abu Zubajda, az al-Kaida egyik tagja. Mindketten pakisztáni állampolgárok. Zubajda 2002, Sejk Mohamed pedig 2006 óta van a guantánamói fogolytáborban. Mindkettőjüket vízbe fojtás szimulálásával kínozva hallgatták ki, s kihallgatása során például Sejk Mohamed beismerte, hogy része volt a Világkereskedelmi Központ elleni 1993-ben elkövetett robbantás kitervelésében, valamint Daniel Pearl amerikai újságíró pakisztáni meggyilkolásában is.
A guantánamói börtöntelep bezárása és a foglyok elszállítása - kormányzati források szerint - 290-475 millió dollárba kerül majd, s az Egyesült Államokban elhelyezett rabokra 65-85 millió dollárral kevesebbet kell költeni, mint Guantánamón.
Az amerikai kormány a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után hozta létre a börtöntábort, amelynek működését mások mellett emberi jogi szervezetek is élesen bírálták. A Kuba délkeleti részén lévő, de amerikai fennhatóság alá tartozó Guantánamóra az afganisztáni terroristaellenes műveletekkel összefüggésben 2001-től kerültek az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, a tálib szélsőségesek és más szervezetek támogatói, akiket az Egyesült Államok kormánya terroristának tekint. A börtön bezárására Obama elnök már első elnökválasztási kampányában ígéretet tett.
Obama a sokat bírált börtöntábor bezárására vonatkozó tervét azzal indokolta, hogy a létesítmény nem szolgálja az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit. Az elnök indoklása szerint a börtöntábor léte ellentétes az amerikai értékrenddel, és aláássa az Egyesült Államok tekintélyét a világban.
