Európai lapok az EU és Nagy-Britannia megállapodásáról (1. rész)
Több európai lap szerint is újabb kivételekre teremthet precedenst az Európai Unió és Nagy-Britannia múlt heti megállapodása. A The Wall Street Journal (WSJ) európai kiadása szerint a korábbi állapotokhoz most már akkor sem lehetséges visszatérni, ha végül az EU-pártiak győznek a brit EU-tagság sorsáról tartandó népszavazáson.
Véglegesen megváltozott az európai projekt természete azáltal, hogy David Cameron brit kormányfő egy hazai belpolitikai vita rendezése érdekében azzal fenyegette meg az uniós társállamok vezetőit, hogy "felrobbantja" a második világháború utáni európai rendet, amennyiben az EU nem változtat a szabályain - írta a WSJ. Az amerikai napilap európai kiadásában megjelent cikk szerint a referendum maradandó sebeket fog ejteni Nagy-Britannia és az Európai Unió politikáján egyaránt. A közösség működésének korábban az volt az alapelve, hogy a szuverén országok közötti kapcsolatoknak a jogállamiság elvén kell nyugodnia, hogy az erősebb tagállamok nem nyomhatják el a gyengébbeket, és hogy az EU minden polgárát egyenlő bánásmódban kell részesíteni - írta a WSJ.
A Die Welt című német konzervatív hetilap szerint az uniós csúcson történtek megmutatták, hogy igen korlátozott az EU problémamegoldó képessége. A nagyhatalmi ábrándokat kergető közösség nemigen képes arra, hogy szembenézzen a "valódi kihívásokkal", hiszen Franciaországot megbénítja a félelem a terrortól, Nagy-Britannia a szárazföldi Európától való elzárkózás, a splendid isolation (ragyogó elzárkózás) évszázados hagyományait követve a "ragyogó bizonytalanság" állapotába manőverezte magát, Olaszország "a saját minestrone (levesét) főzi", a kelet-európaiak "szeretnének kiszállni a 21. századból", Görögország pedig "továbbra is játssza a punkot". Mindeközben Németország az európai megoldások szükségességéről "papol", de nem képes megértetni álláspontját.
A liberális Der Tagesspiegel szerint Cameronról nagyon is el lehet képzelni, hogy bővíteni tudja az EU-pártiak táborát, hiszen a tavaly májusi, pártjának abszolút többséget eredményező választási győzelemmel már megmutatta, hogy érti, mi foglalkoztatja a brit választókat. Az uniós tagságról tartandó népszavazást felvezető kampánnyal Cameron "elkezdte élete játszmáját", és meglehet, hogy "megpecsételi politikai sorsát", ha ezúttal nem győzedelmeskedik - írta a berlini lap.
A vezető francia gazdasági lap, a Les Échos úgy látja, hogy az egyezség csapda Európa számára, mert "a megállapodás után, amellyel elkerülhető a Brexit, egyes államok abba a kísértésbe eshetnek, hogy hasonló előnyöket kérjenek". Ráadásul a lap szerint "az eurózóna jelenleg semmilyen olyan jellegű programmal nem rendelkezik, amely beindítaná a dinamizmust". A Les Échos szerint az is felmerül, hogy csak "egy látszatmegoldásról van szó, egy jogi placebóról annak érdekében, hogy David Cameron arcvesztés nélkül megússza, hogy belelavírozta magát a referendum ígéreteibe".
A Le Figaro szerint a megállapodás annyi "technokrata csipkét" visel magán, hogy az "halandók számára kibogozhatatlan". A konzervatív lap szerint felmerül a kérdés, hogy Cameron nem mondott-e már búcsút az EU-nak, és a kompromisszum "férget tesz a gyümölcsbe". "Ha Nagy-Britannia a megkapott feltételekkel az Európai Unióban marad, tönkreteszi, ha kilép belőle, akkor is lerombolja" - vélte a Le Figaro.
A baloldali Libération szerint a megállapodás "veszélyes precedenst" teremt más uniós tagállamok számára. A lap szerint a brüsszeli kompromisszum "jó reklám a Frexithez a Nemzeti Front számára", azaz Franciaország esetleges kilépéséhez az EU-ból, amelyet Marine Le Pen pártja szorgalmaz. "A szélsőjobboldali párt a brit módszerben lehetőséget lát arra, hogy hitelessé tegye saját javaslatait európai téren" - írta a Libération.
A La Libre Belgique című belga napilap szerint David Cameron erős ellenszéllel találja szemben magát, amikor a pénteki eredményekről számol be a londoni parlamentben. Eddig sikerült több jelentős politikust az uniós tagság mellett érvelők táborában tartania, ugyanakkor olyan meghatározó személyiségek is elpártoltak tőle és csatlakoztak a kilépést támogatókhoz, mint London polgármestere, Boris Johnson.
Az Európai Unió (EU) vezetői a britekkel kötött megállapodással okosan a kisebbik rosszat választották, s ezzel gyakorlatilag rámutattak arra, hogy többsebességes unió van, az integráció "a la carte" történik, s precedenst teremtettek a kivételekhez is - írta kommentárjában a Sme című liberális pozsonyi lap. Első ránézésre nyilvánvaló, hogy az unió "széleskörű szívességeket tett", ugyanakkor szó sincs arról, hogy a törvények feletti teljhatalom visszatért volna Westminsterbe - jegyezte meg a "Cameron nagy játszmája" című írás szerzője, Peter Schutz.
Bár a brüsszeli tárgyalások igényesek voltak, David Cameronra otthon egyenesen sziszifuszi munka vár s annak során nagyon keveset nyom majd a latban, hogy mit sikerült elérnie a csúcstalálkozón - írta a független pozsonyi Pravda. A "Szigeteki dráma, második rész" című cikk írója megjegyzi: az, hogy Boris Johnson nemet mondott az unióra, ugyan újabb ráncot ró Cameron homlokára, de nem jelenti azt, hogy a csata már elveszett volna.
Az uniós tanácskozás előtt is tudvalévő volt, hogy a brit szigeteken élő mintegy 800 ezer lengyel miatt Lengyelország a tagállamok közül "fizeti a legmagasabb árat a Brexit elkerüléséért" - írja a Rzeczpospolita lengyel napilap. "A kormány tárgyalási célja a veszteségek maximális csökkentése volt" - véli a cikkíró. Beata Szydlo lengyel kormányfő álláspontjára utalva - leszögezi: Lengyelország számára "a briteknek tett engedmények még mindig kedvezőbbek a Brexitnél", mely a lengyel munkavállalókat teljességgel megfosztaná az uniós jogi garanciáktól.
