Magyarország üdvözli Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelmének benyújtását
Magyarország a nyugat-balkáni államok euroatlanti integrációjának elkötelezett támogatójaként üdvözli Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási kérelmének benyújtását - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hétfőn az MTI-vel.
A közleményben emlékeztettek: az uniós Külügyek Tanácsának hétfői ülésén a magyar delegációt Szabó László, a KKM parlamenti államtitkára vezette.
A tanácsülés bevezetőjében Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Bosznia-Hercegovina és Líbia kérdését érintette. A boszniai államelnökség soros elnöke az ülés alkalmával adta át Brüsszelben az ország EU-csatlakozási kérelmét.
Magyarország üdvözli Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelmének benyújtását, elismeri az integrációs folyamatban és a gazdasági-szociális reformokban az új uniós megközelítés óta elért eredményeket, és kész további támogatást nyújtani az ország csatlakozási folyamatához - hangsúlyozták.
Arra is kitértek, hogy Líbiát illetően - különösen az országba beszivárgó, az Iszlám Állam jelentette növekvő fenyegetés miatt - a miniszterek tájékoztatást kaptak a főképviselőtől a nemzeti egységkormány összeállításának és elfogadásának helyzetéről.
A tanácsülés egyik kiemelt témája az EU és Fehéroroszország kapcsolatainak jövője volt - írták. A tagállamok a témában úgynevezett tanácsi következtetéseket fogadtak el. Döntés született arról, hogy február végén megszűnnek a 170 emberre - köztük Aljakszandr Lukasenka államfőre - és három entitásra vonatkozó megszorító intézkedések, de meghosszabbítják a fegyverembargót, valamint négy listázott személyre a korlátozó intézkedést.
A vitában Szabó László azt a magyar álláspontot képviselte, hogy a politikai foglyok tavalyi szabadon engedése, Minszknek a regionális folyamatokban játszott kedvező szerepe, valamint az EU irányában folytatott nyitási politikája megteremtette a feltételeket az unió eddigi politikájának kedvező irányú felülvizsgálatához. A mostani brüsszeli lépést Magyarország fontos jelzésnek tartja, amely hozzájárulhat a kapcsolatok fejlődési dinamikájának fenntartásához - közölték.
Felidézték: Moldovával kapcsolatban a miniszterek megvitatták az elmúlt időszakban tapasztalt belpolitikai feszültségeket, valamint a gazdasági kilátásokat és az EU által is szorgalmazott reformfolyamat folytatásának lehetőségeit. A tagállamok a témában tanácsi következtetéseket fogadtak el.
A szíriai politikai, biztonsági és humanitárius helyzet áttekintése a harctéri fejlemények tükrében, valamint a február 4-ei londoni donorkonferencia a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) müncheni találkozójának értékeléseként került napirendre.
A miniszterek Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős EU-biztos jelenlétében vitatták meg a 2016-os klímadiplomáciai fellépés irányait, amelyek fő célja a decemberi párizsi klímamegállapodás aláírásának és megvalósításának segítése a partnerországokban. A tagállamok a témában ugyancsak tanácsi következtetéseket fogadtak el. Szabó László tájékoztatást adott a novemberre tervezett budapesti víz-világtalálkozó előkészítéséről, amellyel Magyarország az uniós klímadiplomáciai erőfeszítésekhez is hozzá akar járulni.
A tanácsülés alkalmával informális munkaebédet tartottak Gebran Bassil libanoni külügyminiszterrel, akivel a libanoni helyzetről, a regionális biztonsági fejlemények hatásairól, a migrációs kihívásokról, továbbá az EU-val folytatott terrorizmus-ellenes együttműködés lehetőségéről tárgyaltak a miniszterek. A tagállamok külügyi vezetői változatlan szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a libanoni partnert - áll a KKM közleményében.