Lázár: a 2017-es költségvetés 15 százalékos létszámkorrekcióval készülhet a központi államigazgatási szerveket érintően
Lázár János a 2017-es költségvetésben a bürokráciacsökkentés jegyében 15 százalékos létszámkorrekcióra tesz javaslatot a központi államigazgatási szerveknél. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy az állami szolgálatból történő önkéntes kilépési programra is javaslatot tesz majd.
Ahhoz, hogy július 1-jével az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, át kell alakulnia a járási és a kormányhivataloknak - mondta a miniszter. Ismertetése szerint e két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, év végére a létszámnak 30 ezernek kell lennie. Hozzátette: amennyiben 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben, 2018-ig.
Lázár János megismételte, hogy azt javasolta a miniszterelnöknek, a háttérintézményekből átvettek esetében 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a minisztériumok.
Közölte, az önkéntes kilépési program keretében, aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, a végkielégítésénél jóval nagyobb, 5-10 millió forintos összeget kaphat, ha vállalja, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben.
Jelezte, újraindítják a karrierhíd programot, amelynek révén a munkaadók kapnak támogatást, ha az állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel.
Lázár János azt mondta, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, annak ki kell lépnie az állami szolgálatból, az ő helyükre pedig nem vesznek fel senkit.
Hozzátette: szeretnék, hogy ha a döntések még megszületnének februárban.
A miniszter azt mondta, javasolja a kormányfőnek, hogy az év második felében az állami cégek foglalkoztatási viszonyait is vizsgálják felül.
Magyarország túlszabályozott ország, a bürokrácia a versenyképesség ellen hat - hangsúlyozta, megjegyezve, a szomszédos országok a versenyképességi listán Magyarország előtt vannak.
Kilencven központi költségvetési intézmény van ma Magyarországon, ezek növelik a bürokráciát - mondta, elismerve, hogy ez egy kényes kérdés, mert a miniszterek, illetve az általuk kinevezett fideszes vezetők birodalmáról van szó.
Lázár János véleménye szerint 2018 után bárki kormányozza az országot ezzel az állami bürokráciával nagyon nehéz dolga lesz. Szerinte a bürokratikus hivatalok csökkentése az ország kormányozhatóságáról szól.
Elmondása szerint míg Európa egyes államaiban az állami foglalkoztatottak aránya 10-12 százalék, addig Magyarországon 18-20 százalék, azaz egymillió ember.
A tárcavezető szerint a 73 intézmény megszüntetése, illetve a minisztériumba integrálása a versenyképesség irányába hat. A kialakítandó modellt úgy írta le, hogy a minisztérium stratégiát alkot, a járási és a kormányhivatal pedig végrehajt.
Kitért arra, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében már 110 törvény, 158 végrehajtási rendelet módosult. Megfontolásra javasolta, hogy brit mintára, ha egy tárca új szabályozási elképzeléssel áll elő, akkor mondania kell két jogszabályt, amelyet megszüntetne.
Lázár János közölte, a 2014 és 2020 közötti uniós pénzek kapcsán arra is javaslatot tesz a kormánynak, hogy mindenki, aki uniós pályázaton nyer, a támogatási szerződés megkötésekor 50 százalékos előleget vehessen fel a beruházás megvalósítására.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról, hogy a miniszterelnök azt kérte Tállai Andrástól, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkárától, hogy tegyen javaslatot az adóeljárás módosítására. Ennek indoklására elmondta, hogy ma Magyarországon egy átlag magyar vállalkozásnak 277 órára van szüksége évente, hogy adókötelezettségeit teljesítése.
Közölte azt is, hogy májusra 270 kormányablak lesz kész, most 240 működik; a kormányablakokban jelenleg több mint 630 ügyet lehet elintézni, a tervek szerint év végére ezret lehet majd.
A járási hivatalban történő egyablakos ügyintézés komoly informatikai, mintegy 50 milliárd forintos informatikai beruházást igényel - mutatott rá.
