Bosznia-Hercegovina elutasítja az iszlám radikálisokat
Bár az elmúlt időben többen felvetették, hogy Bosznia-Hercegovina az iszlám radikalizmus egyik melegágya Európában, valójában az ország muzulmán többségű lakossága teljesen elutasítja az iszlám radikálisokat - állapította meg Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elemzésében, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.
A szakértő tanulmányában emlékeztetett: az elmúlt időszakban több terrorcselekmény is történt Bosznia-Hercegovinában, ami ismét a muzulmán többségű kis balkáni országra irányította a figyelmet. A november 13-ai párizsi események után megjelent elemzések Bosznia-Hercegovinát - ahol marginálisan bár, de jelen van az iszlám radikális, vahabita ága is - rendre a veszélyeztetett államok közé sorolják.
Felidézte: Szarajevó egyik külső negyedében tavaly novemberben egy boszniai férfi agyonlőtt két katonát, majd rálőtt egy másik, a szemközti megállóba érkező buszra felszálló katonára. Az üvegszilánkoktól több utas is megsérült, de ennek a támadásnak halálos áldozata nem volt. Az elkövető ezután hazament, közben eldobott egy bombát, de a detonáció közelében nem tartózkodott senki. A rendőrség körbevette a házát, és a férfi végül felrobbantotta magát.
Angyal Ágnes rámutatott: a támadó azért választotta Rajlovacot, mert ott van az ország egyik legnagyobb katonai bázisa, és a támadás nem civilek ellen irányult. A feltételezések szerint az elkövető a szíriai harcokból hazatért vahabita sógora hatására kezdett radikálisabb nézeteket vallani, de neki nem volt közvetlen kapcsolata az Iszlám Állammal vagy más terrorszervezettel.
Az elemző megemlítette azt is, hogy 2010-ben a bosnyák (muzulmán) többségű Bugojnóban két férfi egy rendőrőrs ellen intézett támadást: a robbanásban egy rendőr meghalt. Az egyik elkövető radikálisokkal állt kapcsolatban, ugyanakkor sajtóinformációk szerint személyes indítéka is volt, korábban ugyanis többször bántalmazták rendőrök. A másik támadónál merényletek elkövetésére alkalmas felszereléseket és fegyvereket, valamint a radikális iszlámhoz köthető könyveket találtak.
2015 áprilisban a szerb többségű Zvornikban támadott meg egy bosnyák fiatalember egy rendőrőrsöt. A lövöldözésben egy rendőr meghalt, ketten megsebesültek. Az egyik rendőr a támadóval is végzett, így a pontos indíték nem ismert, de személyes okok is közrejátszhattak.
A szakértő közölte: mindegyik esetben felmerült a terrorgyanú, az akciók között azonban semmilyen kapcsolat vagy összefüggés nincs. Az elkövetés módja is változatos, ezért kizárható, hogy valamennyi merényletet ugyanaz tervezte volna.
Ugyanakkor kiemelte, hogy vannak közös vonások is. Minden elkövetőnek volt valamiféle kapcsolata iszlám radikálisokkal, valamennyien bosnyák nemzetiségűek és muzulmánok voltak. Viszont egyikükről sem bizonyosodott be, hogy radikális iszlamista csoport vagy terrorszervezet tagja lett volna. Egyik esetet sem vállalta magára terrorszervezet, így azok az elkövetők magánakciójának tekinthetők. Fontos közös elem az is, hogy mindegyik merénylet fegyveres testületek tagjai és épületei ellen irányult.
Mint a kutató írta, vannak olyan elszigetelt települések Boszniában, ahol vahabiták élnek, de nagyrészt csak az életmódjukban különböznek a többségi, világi muzulmánoktól, és "a többségük nem a dzsihádra készül". Ezek a csoportok azért vonulnak el a világtól és más muszlimoktól, hogy a saját értelmezésük szerint gyakorolhassák vallásukat.
Angyal Ágnes felidézte: a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke néhány hete azt nyilatkozta, hogy a terrorveszély nagy, mivel 3400 alvó sejt található Boszniában, de nem tudta hitelt érdemlően alátámasztani ezt az adatot. A titkosszolgálatok körülbelül tizedennyi csoportosulásról tudnak. Az ország védelmi minisztere szerint Szíriában és Irakban százötven boszniai állampolgár harcol, és egyes hírek szerint többen már meghaltak közülük.
Az elemző arra is kitért, hogy a rajlovaci eset után a boszniai védelmi miniszter megnövelte a biztonsági készültséget az országban, és új törvényjavaslat benyújtását tervezi, amely a rendőrségnek, a katonaságnak és a titkosszolgálatoknak több jogosítványt adna a terrorizmus elleni harchoz. Bosznia-Hercegovina tagja az Iszlám Állam elleni koalíciónak, fegyverekkel támogatták az iraki erőket, és az egyik első olyan állam, amely engedélyezte, hogy börtönnel büntessék azokat, akik más országokba mennek harcolni vagy másokat ösztönöznek erre.
A szakértő kifejtette: decemberben 37 boszniai vallási és politikai vezető írta alá azt a kiáltványt, amelyben elítélik a terrorizmust és a szélsőségeket. Ez is azt mutatja, hogy Bosznia-Hercegovinában sem a kormányzat, sem a lakosság nem támogatja az iszlám radikalizmust egy csaknem négyéves, mindössze húsz éve lezárult véres háború után.
