Pénzügy-befektetés-kkv A Széchenyi Tőkealap már csaknem 11 milliárd forintot helyezett ki
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) négyéves fennállása óta csaknem 80 kis- és középvállalkozásba (kkv) fektetett be, a teljes tőkekihelyezés összege 2015. decemberig 10,7 milliárd forint - közölte az alap kedden az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a befektetések lezárásából eddig visszafolyó, közel 1 milliárd forintot az alap 2020 végéig újra kihelyezheti az arra alkalmas, 50-220 millió forint közötti tőkebevonásban gondolkodó, növekedést tervező magyar cégekhez, illetve ezek leányvállalataihoz.
A kezelt alap befektethető tőkéjét - amely a teljes alap közel 80 százaléka - nagyrészt kihelyezték 2015 végéig. A hét magyarországi régió mindegyikében 2-2 milliárd forint állt az alap rendelkezésére, amelyhez a régióban működő cégek juthattak hozzá, kisebbségi tulajdonrészük átengedése mellett.
A befektetési időtáv jellemzően 3-5 éves. Az iparági tapasztalatok szerint a klasszikus kockázatitőke-befektetések sikeraránya 10 százalék körüli, az átlagosan elvárt hozamszint pedig 25 százalék feletti. Mivel az SZTA jellemzően korábbi eredményes működést bizonyító, de a kockázati tőke által preferált piacnál kisebb növekedésű piacon fektet be, az iparáginál kedvezőbb sikeres exit arányra számít alacsonyabb éves hozamszint elvárással.
Az SZTA cégportfóliója szerteágazó, az alapkezelőnek több befektetése is van az egészségügyi, a kreatív és design, az IT vagy a fémipari szektorban. Fontos szempont, hogy olyan vállalkozások kapjanak tőkét, amelyek képesek a foglalkoztatást is bővíteni innovatív és exportképes termékeik vagy szolgáltatásaik révén.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. feladata a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar kkv-szektornak tőkebefektetés formájában. Az alap forrásának 85 százaléka európai uniós forrásból származik, 15 százaléka magyar állami forrás.
Az alap befektetési politikája ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, illetve a leszakadó régiók felzárkózását és az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását is szolgálja - áll a közleményben.
