MNB - Inflációs jelentés: folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása, átmeneti lassulás után a növekedés 2016 második felétől ismét élénkülni fog.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az MNB Inflációs jelentéséről tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az infláció csak 2017 végére érheti el a 3 százalékos célt. Gábriel Péter, az MNB igazgatója hangsúlyozta: a jegybanki alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
Az MNB elemzői szerint idén az uniós módszer szerinti államháztartási hiány 2 százalék lesz a GDP-hez mérten, jövőre szintén 2 százalék, 2017-ben pedig 1,7 százalékra csökken.
A Magyar Nemzeti Bank már kedden, a monetáris tanács ülését követően kiadta az Inflációs jelentés fő számait. A jegybank kissé csökkentette a GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, 2015-re 3 százalékos bővülést prognosztizálnak a szeptemberben várt 3,2 százalékkal szemben, 2016-ra azonban változatlanul 2,5 százalékos bővülést jeleznek előre, 2017-ben a gazdasági növekedés ütemét újból 3 százalékra várják.
A jegybank szerint az idén stagnáló a fogyasztói árszínvonal, jövőre 1,7 százalékkal, 2017-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik.
A jegybanki elemzők úgy vélik, a jövőben a szolgáltatások bővülése járulhat hozzá leginkább a kibocsátás növekedéséhez.
Gábriel Péter, az MNB igazgatója elmondta: a következő időszakban is magas marad a külső finanszírozási képesség, az ország külső adóssága így tovább csökkenhet, ezzel párhuzamosan a GDP arányos államadósság előre tekintve tovább mérséklődhet. A GDP arányában a külső finanszírozási képesség idén 9,9 százalékot, 2016-ban 7,2 százalékot, 2017-ben 7,8 százalékot érhet el.
Gábriel Péter elmondta: a világkereskedelem dinamikája gyengült, emellett a válság óta gyengült a világkereskedelem és a globális gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat is.
A jelentés szerint az elmúlt hónapokban a dollárban kifejezett olajárak stabilan alakultak, továbbra is rendkívül visszafogott szinten tartózkodnak, amit a növekvő kínálat mellett a gyenge kereslet - elsősorban a nagyobb importőr országok növekedésének lassulása - okozhat. A következő hónapok jegyzésárait érdemben mérsékelheti, ha az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás következtében az ország már rövid távon is képes lesz kibocsátásának növelésére. Emellett a kínai gazdaság lassulásának hatására a kereslet mérséklődik, ez szintén visszafoghatja a jegyzésárakat. Ellenkező irányú ármozgást eredményezhet az Egyesült Államok olajkitermelésének visszafogása, a szaúdi-arábiai belpolitikai helyzet, illetve az OPEC-országok körében növekvő elégedetlenség.
Az MNB elemzői úgy vélik, az olajár tartós csökkenése jelentősen hatott az infláció alakulására.
Gábriel Péter szerint a jegybanki és kormányzati intézkedések ellensúlyozzák a külső kereslet lassulásának és az uniós forrásbeáramlás csökkenésének hatásait.
Jövőre az MNB elemzői azt várják, hogy az uniós forrásbeáramlás jelentősen mérséklődik. A jelentés összeállítói szerint a kormányzati intézkedések hozzájárulhatnak az uniós támogatások igénybevételének gyorsításához, de 2016-ban várhatóan ennek ellenére is jelentősen csökken a befolyó uniós támogatások nagysága. Előrejelzésük alapján az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés.
A csökkenés nagyobb része az államháztartást érinti, mert az összes támogatásból is nagyobb arányban részesül az államháztartás, de jelentősen csökken a magánszektornak jutó uniós pénzösszeg is. Mindez az állami és a magánberuházásokra erőteljes negatív hatást gyakorol, de egyes területeken a folyó kiadásokat is csökkenti. 2016 után a kormányzati tervekkel összhangban az uniós támogatások ismételt növekedésére lehet számítani. Az új költségvetési ciklusban számottevő különbséget jelenthet, hogy alacsonyabb arányú a közvetlen kormányzati részvétel - olvasható a jelentésben.
Az igazgató kiemelte: ezzel együtt az ország külső és belső adósságmutatói tovább javulnak.
