Kormánybiztos: a bevezetett intézkedések hatására nő a sertésállomány
A bevezetett intézkedések hatására mintegy 15-20 százalékkal nőtt a 2013-ra 3 millió alá csökkent sertésszám - mondta a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt programokért felelős kormánybiztosa hétfőn az MTI-nek a Bács-Kiskun megyei Fülöpjakabon.
Horváth István közölte, pontos adatokat azután tud mondani, miután 2016-ban felmenő rendszerben a tenyészkocáknál bevezetik az egyedi nyilvántartást. Ettől kezdve a kocák tenyésztési adatai követhetőkké válnak, ezzel tovább csökken majd a sertéságazatban a feketegazdaság aránya, amely a becslések szerint 2013-ban 40 százalék körül volt - mondta a kormánybiztos azon az eseményen, amelyen a Bonafarm-csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt.-nek átadták a Kiváló minőségű sertéshús védjegyet. Megfogalmazása szerint a sertéságazatban támogatásokhoz csak az juthat, aki az egyedi nyilvántartás rendszerében is benne van.
Emlékeztetett arra, hogy a feketegazdaság kifehérítése 2014-ben az élősertésnél és félsertésnél az 5 százalékos általános forgalmi adó bevezetésével indult, amelyet 2016. január 1-jén a tőkehúsra is kiterjesztenek. Horváth István hozzátette: ennek alapján 16-18 százalékos árcsökkenésnek kell bekövetkeznie a tőkehúsnál, amelynek a családoknál kell maradnia, ezért komoly ellenőrzéseket fognak bevezetni.
Úgy vélte, az egyedi nyilvántartás és az áfa-csökkentések miatt csak azoknak lesz érdemes gazdálkodni, akik átláthatóan termelnek. Hozzátette: a vágóhidaknak sem lesz érdeke feketén vásárolni, 5 százalékos áfa mellett ugyanis már érdemes mindent átláthatóan végezni.
Elmondta, tudnak olyan, több ezer sertést feketén hízlaló és értékesítő telepekről, amelyeket az említett intézkedések hatására felszámolnak. Kiemelte, nem minden gazdasági szereplő örül annak, hogy tovább akarják fehéríteni a gazdaságot, hiszen több tízmilliárd forint cserél gazdát feketén a sertéságazatban.
Horváth István az ágazat szempontjából kiemelte azt is, hogy a korábbi 6 milliárd forint támogatás 2015-ben 17,5 milliárd forintra, 2016-ban pedig 19 milliárd forintra nő.
Fontos feladatnak nevezte, hogy az importhús helyett jó minőségű magyar termék kerüljön a családok asztalára. Adatai szerint az ágazatban 2015-ben mintegy 30 százalékot tesz ki az import aránya, ami 1-1,5 millió sertés behozatalával megegyező.
Ádám János, a Bonafarm-csoport mezőgazdasági portfoliójának irányítója, a Bóly Zrt. vezérigazgatója elmondta: a csoport bevételeinek 80 százaléka az állati termékek értékesítéséből származik. Beszámolt arról, hogy az elmúlt években 18 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, és a sertéságazatban teljes termékpályával rendelkeznek.
A védjegyet a csoporthoz tartozó húsipari vállalat, valamint több saját és integrált telepe is megkapta. A csoport 2016-ban várhatóan több mint 200 ezer olyan sertést állít elő, amelyek megfelelnek a védjegy feltételeinek. A védjegy garantálja, hogy a vágóállatok Magyarországon születtek, kiemelkedő állatjóléti körülmények között, 95 százalékban gabona alapú, génmódosítástól mentes takarmányon nevelkedtek. A védjegy a kiváló húsminőséget is garantálja a fogyasztónak.
A Bonafarm-csoport Magyarország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja, több mint 5700 dolgozót foglalkoztat. A vállalatcsoporthoz tartozik többek között a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt. és a Csányi Pincészet Zrt.
