Gedeon napja van. | 2024.03.28

Cseresnyés: Klebelsberg programja és elvei ma is megállják a helyüket

2015-11-12 15:11:48

 

A helyben maradás, az anyagi gyarapodás és a térség megtartó erejének talán legfontosabb záloga a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által az 1920-as években indított oktatási, iskolafejlesztési program követése - fogalmazta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Letenyén.

 

    Cseresnyés Péter - aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője is - a Klebelsbergi I. Diáknapok megnyitásaként beszélt arról, hogy az egykori kultuszminiszter "87 évvel ezelőtti programja és elvei ma is megállják a helyüket". Ezek követése "európaiságunk és nemzeti érdekünk okán" is fontos számunkra - jelentette ki.
    A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) letenyei tankerülete által szervezett diáknapok indításaként az államtitkár a legsikeresebb oktatáspolitikusnak nevezte Klebelsberg Kunót, akinek sikerült elérnie, hogy 1927-től az állami költségvetésnek már több mint a tíz százaléka jutott a tárcájának. Az 1925 és 1930 közötti időszakban szokatlanul gyors ütemben fejlődő Magyarország egyik húzóágazata lett és politikai szempontból is elsőbbséget élvezett a kultúra, azon belül is a kiadások legnagyobb hányadát az oktatásra, a népoktatás területére fordították.
    Emlékeztetett arra, hogy akkoriban középiskolába, de még inkább egyetemre járni még csak nagyon kevesek kiváltsága volt, az általános képzést pedig a községek vagy egyházak kezelésében álló négy- vagy hatosztályos iskolák biztosították. Az 1920-as évek elején több mint 15 százalék volt az analfabéták aránya Magyarországon, s az intézményhálózat hiánya miatt az sem nagyon tudott iskolába járni, aki akart. 
    Klebelsberg felismerte, hogy a régi termelési szokások elavultak, "a motor és a traktor korában" nem lesz szükség olyan gazdákra, akik csak kicsit tudnak írni, olvasni, számolni. Az 1926-ban elfogadott, a népiskolákról szóló törvény kifejezetten az ő képzésüket szolgálta - idézte fel Cseresnyés Péter.
    A nagyszabású program keretében 1930 októberében már az ötezredik, egy vagy két tanteremből és egy tanítói lakásból álló népiskolai egységet adták át. Ezekből a legtöbb az ország keleti felén és a Duna-Tisza-közén épült, a Dunántúlon egyedül az aprófalvas Zala megye minősült fejlesztendőnek.
    Az államtitkár kiemelte: akkoriban Zalában volt a legalacsonyabb a népiskolát végzettek aránya, s az ország csaknem ötszáz, iskola nélküli településének egyötöde zalai falu volt. A fejlesztési programnak köszönhetően 1931-re - a korábbi 674 osztályterem mellé - 162 új tanterem és 86 tanítói lakás épült a megyében, ahol a letenyei járás volt addig a legkedvezőtlenebb helyzetben az analfabetizmus és az iskolanélküliség szempontjából egyaránt.
    "Az akkori fejlesztés tette lehetővé, hogy ez a térség felzárkózzon az országhoz és megnyissa a lehetőségét a további fejlődésnek" - jelentette ki Cseresnyés Péter. 
    Hanesz József, a Klik elnöke egyebek mellett azt említette, hogy a fejlesztési programnak köszönhetően 900 iskola épülhetett meg az országban, ami a kulturális felemelkedés elindítását jelentette. Klebelsberg ugyanis úgy vélekedett, hogy csak akkor életképes egy nemzet, ha valamennyi tagja eléri az európai műveltségi szintet, és ehhez olyan vezetői elitet kell képezni, amelyik európai szinten is megállja a helyét.
    Felidézte, hogy az 1920-as években, az első iskolák megépítésekor volt, hogy egy tanteremben 65 diák tanult egyetlen tanítóval. 
    Ma az a nevelési rendszer lehet hatékony, amely olyan embereket képez, akik megállják a helyüket a munkaerőpiacon - mondta a Klik elnöke.