OGY - Krónika 3. rész (MNB)
Bírálták a jegybank költéseit az ellenzéki felszólalók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt három évről szóló beszámolóinak vitájában, emellett elégtelennek ítélték a növekedési hitelprogramot.
LMP: Matolcsy elszabadult hajóágyúként navigálja az MNB-t
Schiffer András (LMP) szerint Matolcsy György jegybankelnök elszabadult hajóágyúként navigálta az MNB-t.
Bírálta, hogy a tárgyalt beszámolókat az MNB felügyelőbizottsága nem fogadta el, mivel sokáig nem is volt ilyen testület. Megjegyezte, ha lett volna, talán kevesebb embert "kopasztanak meg" a brókerbotrányok.
Felrótta a szocialistáknak, amiért az európai gyakorlathoz hasonlóan "szent tehénnek" tekintik a független monetáris politikát, amelyet megítélése szerint csak erősít, hogy az elszámoltathatatlan Európai Központi Bank demokratikusan választott kormányok torkán nyomhatja le javaslatait.
Schiffer András emlékeztetett: bár vitatta a korábbi elnök által képviselt erős forint politikáját, és helyesnek ítéli a nemzeti valuta gyengítését, azt azonban nem tartja elfogadhatónak, hogy az eltérő politikából származó árfolyamnyereségét az MNB "elképesztő dilettantizmussal, törvénytelenül elkótyavetyéli". Szerinte ha véget ér az antiinflációs hullám, a jegybank kénytelen lesz kamatot emelni, amellyel vesztesége keletkezik majd, ezt pedig tartalék híján az adófizetők pénzéből kell pótolni.
Szerinte a kötelező tartalékolási céltól az MNB nyereségét csak két esetben lehetett volna eltéríteni: a felügyeleti hiányosságok miatti kártérítési kötelezettségének teljesítése, vagy a devizahitelesek helyzetbe hozása érdekében. Sérelmezte, hogy nem ez történt, ehelyett ingatlanokra és műkincsekre fordították a forrást.
Az LMP frakcióvezetője elégtelennek ítélte az MNB felügyeleti tevékenységét is, emlékeztetve: a minisztériumok előbb tudtak a Quaestor bukásáról, mint a kisbefektetők.
Bírálta a növekedési hitelprogramot, és úgy ítélte meg: a pénzügyi rendszer hitelnyújtó képességét kellene helyreállítani.
MSZP: miért tekintik a nyereséget "szabad prédának"?
Gúr Nándor (MSZP) érthetetlennek nevezte, hogy a jegybank a nyereségét "szabad prédának" tekinti, amikor számos más, az emberek érdekét szolgáló módon lehetne azt felhasználni.
Miközben az elmúlt öt évben a közmunkát végzők pénzük vásárlóerejének harmadát elvesztették, és a minimálbéresek jövedelme is kevesebbet ér, az MNB-ben ötmillió forintos fizetések vannak - sérelmezte.
Egyetértett azzal, hogy ha a jegybanki veszteségeket is az embereknek kell viselniük, úgy a nyereség is őket illetné.
A növekedési hitelprogramot azért bírálta, mert, mint mondta, a forrás mindössze 2-3 százaléka jutott el a mikrovállalkozásokhoz.
Az alapkamat csökkentése szerinte nemcsak az ország érdeme, hanem pozitív nemzetközi folyamatoké is. Egyúttal elengedhetetlennek nevezte, hogy az oktatásba invesztáljanak pénzeket.
Frakciótársa, Szakács László példaként állította Polt Péter legfőbb ügyész, aki - mint mondta - legalább zárszóban reagál, majd ha nem tud választ adni a feltett kérdésekre, utólag levélben megteszi azt. "Van, aki a parlamentet tényleg annak a helynek tartja, ahol az ország ügyeit el kell intézni" - tette hozzá.
Azt kérdezte: miért jó, hogy Matolcsy György egy a kormánytól független új hatalmi centrumot épít? Nem tartotta helyesnek, hogy a magyar felsőoktatás költségvetésének majdnem kétszeresét fordítja a jegybank a "matolcsyzmus" oktatására. Szerinte a gazdaságpolitikai folyamatok vizsgálatát kellene ismét fókuszba állítani. Arra is rákérdezett: gondolkodnak-e az informatikai háttér nemzetbiztonságilag biztonságossá tételén.
Az ugyancsak MSZP-s Teleki László szerint a tehetséggondozást már az általános iskolától kell kezdeni, ezért átgondolatlannak nevezte a jegybank ez irányú tevékenységét. Hiányolta a roma oktatásra szánt források megjelenítését, és azt is megkérdezte: miért nem kórház-rekonstrukcióra fordít a bank.
A szocialista Mesterházy Attila azt mondta, az MNB növekedési programja nem volt rossz ötlet, és reméli, az MNB elemzi az okokat, miért nem sikerült hozni az előre várt számokat.
A jegybank az elmúlt másfél-két évben a GDP közel egy százalékát költötte olyan ügyekre, amelyekhez nem lenne szükség az MNB-re, ezek a pénzek viszont sok másik helyen hasznosak lennének - jelentette ki.
Zárszó
Nagy Márton MNB-alelnök zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony alapkamatnak köszönhetően a lakosság és a vállalati szektor soha nem látott alacsony szinten vehet fel hitelt, ha akar.
Hangsúlyozta azt is: a kamatcsökkentés és a növekedési hitelprogram - amely 28 ezer vállalatot ért el, megállította a vállalati hitelállomány zsugorodását, és elindította annak emelkedését - az elmúlt két éven a GDP 2 százalékát adta.
A jegybankalelnök az MNB-s bérekkel kapcsolatos kritikákra úgy reagált: a bértömeg nagyságrendjét kell vizsgálni. Közölte: mind a munkavállalók számával, mind a bértömeg-gazdálkodással el tudnak számolni.
Tévesnek minősítette azt az állítást is, amely szerint az érintett nemzeti banki dolgozók felvennék kuratóriumi tagsági díjazásukat. Utóbbiról lemondanak - jelezte.
Nagy Márton reagálása zárásaként azt kérte, a jegybank működését az inflációs cél eléréséért végzett munkáján keresztül értékeljék.
Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában szintén kitért a bérezéssel kapcsolatos bírálatokra, amelyekkel kapcsolatban megjegyezte, Simor András jegybankelnökként évi 150 millió forintot keresett. Európai összevetésben a jegybanki átlagdolgozók bére a középmezőnybe tartozik, míg a menedzsmenté az EU-s átlag alsó negyedében, ötödében van - tette hozzá.
A kormánypárti politikus az MNB szakmai működését kifogástalannak, eredményesnek nevezte.
Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.
