Országgyűlés-megemlékezés OGY - Krónika 1. rész (gyásznap, MNB)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére emlékeztek szerdán, a nemzeti gyásznapon az Országgyűlésben, majd elkezdődött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentéseinek és beszámolóinak vitája.
Megemlékezés a november 4-i nemzeti gyásznapról
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy 59 évvel ezelőtt november 4-én 4.15-kor megkezdődött a szovjet csapatok Forgószél fedőnevű hadművelete, amelynek során mintegy 60 ezer katona rohanta le Magyarországot. Mint mondta, reggel 8-ra az Országgyűlés őrségét is megadásra bírták, és a forradalmi kormány működése megszűnt.
Hozzátette: a következő napokban világ tétlen szemlélődése közepette az ellenséges erők eltaposták a magyar forradalmat. Emlékeztetett arra, hogy az ellenállásban több mint 2500-an haltak meg, 20 ezren sebesültek meg. Nem felejthetjük el azokat sem, akiket 1956. december 6. és 1957. január 11-e között védtelen civilként gyilkos sortüzek öltek meg - tette hozzá az alelnök.
Lezsák Sándor azt mondta, fejet kell hajtani a megtorlás több száz ezer kivégzett és több tízezer meghurcolt áldozata előtt.
Az alelnök párhuzamot vont a1948 és 1956-os forradalom között, és úgy értékelte, hogy eltiprásuk ellenére egyik forradalom sem volt hiábavaló, mert a forradalmárok és a mártírok példát mutattak szabadságszeretetből, nemzeti összefogásból és szolidaritásból.
A képviselők néma felállással adóztak az áldozatok emlékének.
Matolcsy: új időszámítás kezdődött a jegybankban 2013-ban
A MNB elnöke szerint 2013 márciusától új időszámítás kezdődött a jegybankban, és ennek köszönhetően ma már azt lehet mondani, hogy ár- és pénzügyi stabilitás van Magyarországon, továbbá az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Matolcsy György az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentéseinek és beszámolóinak, illetve az ezekhez kötődő határozati javaslatoknak a vitájában azt mondta, 2013 márciusától az új vezetés irányításával az MNB visszatért a felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybanki pályára.
Az MNB-elnök közlése szerint visszatért a jegybank ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében.
A gazdasági bizottság a beszámolók elfogadását kéri
Bánki Erik, a beszámolókat előterjesztő gazdasági bizottság fideszes elnöke arról számolt be, hogy mindhárom évben más külső és belpolitikai események uralták a gazdaságfejlesztés irányítását.
Szomorúnak minősítette, hogy 2012-ben a jegybank Simor András vezetésével 40 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, amit a központi költségvetésből kellett pótolni a működéshez. Hozzátette: az azt megelőző években is veszteséges volt az intézmény.
A kormánypárti politikus érdemi változásként hivatkozott arra, hogy 2013-ban Matolcsy György kinevezésével megváltozott a jegybank politikája, visszatért arra a vágányra, amely összhangban van a kormány működésével, támogatja a gazdaságpolitika folyamatait. Méltatta, hogy az MNB mindhárom törvényileg kiemelt területen komolyan vette a működését, megteremtette az árfolyam-stabilitást, alacsony alapkamatot határozott meg és a gazdaságélénkítéssel összefüggő tevékenysége is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Bánki Erik szerint a jegybank gazdaságpolitikát támogató tevékenységének is köszönhető, hogy Magyarország Európa legjobban teljesítő országai között van, kiemelkedő gazdasági növekedést ért el, növelni tudta a munkahelyek számát és javítani az életszínvonalat. Ugyancsak a 2013-as tevékenységet értékelve kiemelte, hogy a jegybank a várt 203 milliárd forint veszteség helyett 25,8 milliárd forint nyereséget ért el, azaz az államnak nem kellett hiányt pótolni.
A 2014-es évről szólva Bánki Erik kiemelte, hogy az alapkamat csökkentésével az államadósság olcsóbban finanszírozható, az MNB 6-700 milliárd forintot takarított meg a lépéssel, ami jelentős segítség volt mindenki számára.
A gazdasági bizottság elnöke az eredményeknek tulajdonította, hogy számos fejlesztési program elindult és az ország kiszabadult a kötelezettségszegési eljárás alól.
Méltatta a mikro-, kis- és középvállalkozások számára indított növekedési hitelprogramot (nhp), utalva arra, hogy a kkv-k a válság miatt minden lehetőségtől elestek. Párhuzamot vont azzal, hogy az Európai Parlament a mostani hétéves finanszírozási ciklusban 4 milliárd euró értékben tudott hitelprogramot indítani a 28 tagállamban, miközben a hazai program két év alatt 7 milliárd euró értéket képvisel.
Bánki Erik a jegybank társadalmi felelősségvállalásáról szólva jelezte, hogy független intézményről van szó, gazdasági eredményeivel maga gazdálkodhat, s emiatt nem kellene, hogy támadások érjék.
Fidesz: a jegybank alapja a sikeres gazdaságpolitikának
Bánki Erik a Fidesz vezérszónokaként jelezte, hogy a bizottsági álláspont lényegében tükrözi a frakcióét is.
Szavai szerint az eddig megvalósult programok a GDP-növekedés 50 százalékát adták, összességében a jegybanki működés és struktúra alapja volt a kormány sikeres gazdaságpolitikájának.
Az nhp-ről szólva alaptalannak nevezte az ellenzéki aggályokat, jelezve, hogy jól mérték be az igényeket, a kkv-k "felszívták" az előzetesen tervezett hitelmennyiséget.
Szembe állította, hogy Görögország mesterséges lélegeztető gépen van, magas a munkanélküliség és gyakoriak az utcai megmozdulások, miközben a korábban vele együtt emlegetett Magyarország rekord idő alatt kikerült a kötelezettségszegési eljárás alól, képes volt munkahelyeket teremteni, növekedést elérni.
