Országgyűlés-jogalkotás OGY - Krónika 9. rész (adózás rendje, napirend után)
Az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás általános vitájával, majd napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés szerdai ülésnapja.
A jó adózók jutalmazása támogatható
Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka bírálatként közölte, hogy egy kormány gazdaságpolitikája akkor kiszámítható, ha azt stabil törvények alkotják - jelentette ki. Magyarország kormányának viszont nem kiszámítható a működése, a gazdaságpolitika terén pedig kapkod - tette hozzá.
A beterjesztett törvényjavaslatban vannak támogatható elemek, például az, hogy azok, akik időben megfizetik az adójukat és nem vétenek a szabályok ellen, a kiemelt adózók kategóriájába kerüljenek - közölte. A politikus emellett a támogatható elemek közé sorolta a környezetbarát szemléletet is, bár - szavai szerint - ezen a területen a kormány tovább is elmehetett volna.
A NAV-ról az elmúlt években az a lehangoló kép alakult ki, hogy különbséget tesz cég és cég között - emelte ki.
KDNP: nem kapkodva nyújtották be az adótörvényeket
Hargitai János (KDNP) azt mondta, nem igaz, hogy a kormány korábban kapkodva nyújtotta volna be az adótörvényeket, ezért most ősszel újra kénytelenek azokat tárgyalni.
Rögzítette, hogy nem további adóterheket állapítanak meg, hanem vagy kedvezményeket állapítanak meg, vagy úgy egyszerűsítik az eljárásokat, hogy azok jók legyenek az adófizetőknek.
A legfontosabb szemléletbeli változásnak nevezte, hogy minősítik az eddig egyformának gondolt adózókat. Rövidebb lesz az adóellenőrzési határidő, a visszaigényelt áfát pedig az eddigi 75 helyett előbb 45, majd egy évvel később 30 nap alatt visszakapják - sorolta.
Jobbik: növelni kellene a társasági adóból származó bevételeket
A jobbikos Z. Kárpát Dániel vezérszónoki felszólalásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a társaságiadó-bevételek arányaiban elmaradnak más adónemektől. Szerinte ez azért fordulhat elő, mert sok magyarországi nagyvállalkozás nem veszi ki kellőképpen a részét a közös teherviselésből.
Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány már ötven jogcímen követel adót az állampolgároktól.
Z. Kárpát Dániel emellett kifogásolta, hogy miközben a drága elektromos autók tulajdonosai adókedvezményeket kapnak, addig az alapvető élelmiszerek áfája továbbra sem csökken.
A vitában Sallai R. Benedek az LMP véleményét ismertetve szintén problémásnak nevezte, ahogy a kormány megkülönböztetné a megbízható és kockázatos adózókat. Az ellenzéki politikus emellett nagyobb támogatást kért az ötnél kevesebb embert foglalkoztató családi gazdálkodóknak.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában arra emlékezetett, az előterjesztés egyik legfontosabb pozitívuma, hogy 2017-ben egyetlen magánszemélyeknek sem kell majd pénzt és időt fordítania az adóbevallás elkészítéséhez, azt ugyanis az adóhatóság átvállalja.
Az ülést vezető Hiller István lezártja a javaslat általános vitáját.
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetésének vitájában Tállai András azt mondta, a változás minden olyan vállalkozás számára fontos, amelyik több országgal tart fent pénzügyi kapcsolatot.
Hangsúlyozta, ma nincs lehetőség arra, hogy az egyedi éves beszámolók során standardokat alkalmazzon egy vállalkozás, pedig erre egyre nagyobb az igény, különösen a külföldi tulajdonú és a külföldön tevékenységet végző vállalkozások esetében.
A jövőben a hazai vállalkozások éves beszámolói közvetlenül összehasonlíthatók lesznek a külföldi versenytársak és partnerek beszámolóival - folytatta.
Az IFRS-ek bevezetéséről szóló döntést széles körű egyeztetés előzte meg, és egyetértés volt abban, hogy alkalmazását nem szabad kiterjeszteni a legkisebb vállalkozásokra - közölte.
Fidesz: a javaslat fejleszti a számviteli szabályozást
Manninger Jenő (Fidesz) azt mondta, az előkészítés során kiderült, hogy a választ adók 49 százaléka készít IFRS-alapú adatszolgáltatást külföldi anyavállalata vagy beszámolót, elsősorban bankok részére. Az érintettek is hajlandóak megbarátkozni ezzel az új beszámolási rendszerrel - jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy - a visszaélések elkerülése érdekében - aki áttér majd az IFRS-re, az öt évig nem térhet vissza.
A javaslat fejleszti a hazai számviteli szabályozást és növeli az ország versenyképességét is - jelentette ki.
MSZP: a javaslat segíti az átláthatóságot
Szakács László (MSZP) azt mondta, a javaslat segíti az átláthatóságot. Megjegyezte, hogy az MNB szakmaisága több szempontból is véleményes, de bíznak benne, hogy nem lesznek majd "csúnya fiaskók". Azt is aggályosnak tartotta, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak az első években ez a jogszabály nem fog kedvezni.
Hiller István levezető elnök az általános vitát lezárta.
Az elhangzottakra válaszoló Tállai András kijelentette, az MSZP inkább politikai, mint szakmai alapon aggódik az MNB rendeletalkotási joga miatt. A könyvvizsgáló kamarával többször is szakmai egyeztetést folytattak, a javaslat az ő szakmai jóváhagyásukkal került az Országgyűlés elé - közölte.
Napirend után
Napirend utáni felszólalása során Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a Vissza a jövőbe című film második részében a főszereplő, Marty McFly harminc évet utazik előre az időben, hogy 2015. október 21-re érkezzen meg. A politikus azt idézte fel, hogy harminc évvel ezelőtt kik voltak a Föld országainak vezetői, melyikben milyen politikai rendszer uralkodott, illetve jelenleg hol, milyen zöldenergia-forrásokat alkalmaznak.
Ezután Hiller István az ülésnapot bezárta.
