A "fagyosszentek" nem jelentenek törvényszerű májusi fagyot vagy lehűlést, ugyanakkor az átlagosnál hűvösebb napok valóban előfordulnak ebben az időszakban, de az éghajlat melegedésével ezek a jelenségek egyre ritkábbá váltak - írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szerdán.

Közlésük szerint a fagyosszentekhez hagyományosan négy májusi névnap tartozik, május 12-e Pongrác, 13-a Szervác, 14-e Bonifác és 25-e Orbán napja. A fagyosszentekhez kapcsolódó mondás szerint pedig "hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek".

Az idei évről azt írták, idén hamarabb köszöntöttek be a fagyosszentek, már áprilisban igen gyakoriak voltak a hajnali fagyok az ország jelentős területén, sőt több évtizedes napi hidegrekord is megdőlt. Szervác napjának hajnalán az ország több állomásán is mértek fagypont alatti minimum-hőmérsékletet.

A HungaroMet megvizsgálta, tényleg jellemzőek-e a májusi lehűlések. Mint írták, 120 év budapesti minimum-hőmérsékleti adatait, valamint 150 év országos átlaghőmérsékleti adatsorait vizsgálva jól látszik, hogy a májusi hidegek régen gyakoribbak voltak, napjainkra azonban jelentősen visszaszorultak.

Hozzátették: Budapest esetében májusban nem fordult elő 0 Celsius-fok alatti minimum-hőmérséklet és az 5 fok alatti minimum-hőmérsékletek előfordulása ma már mindössze körülbelül 0,6 százalék.

Az elemzés szerint a hidegebb napok inkább a hónap első felére koncentrálódtak és Orbán-nap környékén már csak nagyon ritkán jelentkezett lehűlés.

Az 1871-1900-as időszakban pedig jóval gyakoribbak és tartósabbak voltak a hűvös májusi periódusok, mint napjainkban.

A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a "fagyosszentek" nem jelentenek törvényszerű májusi fagyot vagy lehűlést, ugyanakkor az átlagosnál hűvösebb napok valóban előfordulnak ebben az időszakban, ez állhat a mondás kialakulásának hátterében - írták. Hozzátették: az éghajlat melegedésével azonban ezek a jelenségek egyre ritkábbá váltak.