Kondót már nem veszélyeztetik a villámárvizek
Az éghajlatváltozás térségünkben is érezteti hatását. A nyári hónapokban a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot nem tudják a patakok, árkok, csatornák elvezetni. A hegyoldalakon összegyűlt víz gyakorta veszélyezteti a völgyben épült településeket. A villámárvizeket a megfelelő védművekkel – csapadék elvezető rendszerekkel – hatásosan lehet elhárítani. Csütörtökön adták át a 230 millió forintból megépült csapadékvíz elvezető rendszert Kondó településen.
A Területi és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) a villámárvizekkel veszélyeztetett települések forrásért pályázhattak. A több évtizede magára hagyott borsodi települések a polgári kormányzás legutóbbi 11 évében a fejlődés útjára léptek. Sokszor emlegetik a települések vezetői, hogy az általuk vezetett falu, az elmúlt 50 évben nem fejlődött annyit, mint az elmúlt 5 évben.
Ellenzéki politikusoktól számos alkalommal elhangzik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes területei fejlettségben elmaradnak az országos átlagtól. A kritikusok irányába kérdésként fogalmazódik meg: 11 év alatt, lehet-e fél évszázados lemaradást ledolgozni úgy, hogy a polgári kormány 2010-ben egy csőd szélén egyensúlyozó gazdaságot örökölt a baloldaltól?
Hová tűntek az uniós pénzek a Gyurcsány – Bajnai kormányok alatt?
2007-2013 közötti első uniós ciklusban Magyarországra érkező uniós forrásokból negyven cm magas kilátók, soha nem működő gyárak, meg a nagy semmi létesült. Borsod-Abaúj-Zemplén megye akkor is kiemelt fejlesztési területnek minősült, azonban a pénz csak átfolyt a megyén, és többnyire a baloldal kedvenc budapesti vállalkozóinál tűnt el. Borsodban és Abaújban maradt a mérhetetlen szegénység. A baloldali kormányok – mint feudális csökevényt - halálra ítélték az aprófalvakat, a magyar történelem jelentős darabját.
A 2014-2021 közötti második uniós ciklusnak, és a különféle hazai vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően, felcsillant a festői környezetben található falvak megmaradásának reménye. A Magyar Falu Programból (MFP) érkező források biztosították a mindennapi élethez szükséges feltételeket. Falubuszokat, orvosi-, mezőgazdasági eszközöket vásárolhattak. Rendelők, hivatalok, közösségi házak újultak meg. Járdák, utak épültek. 2010-ben számos településen nem volt szennyvízhálózat, telefon és internet elérhetőség, amelyek pótlása gőzerővel zajlik.
A TOP és a Magyar Falu Program sikertörténet
A kondói csapadékvíz elvezető rendszer átadásán Bánné dr.Gál Boglárka a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke hírportálunknak elmondta, a TOP beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A polgármesterekkel, szakemberekkel közösen kidolgozott és megvalósított program, nagyban hozzájárult a térség fejlődéséhez. Hozzátette, rövidesen elindul a TOP Plusz, amelyből még több fejlesztési pénzekhez juthatnak a települések.
Demeter Zoltán a térség kormánypárti képviselője szívén viseli választókerülete falvainak és városainak a fejlődését. A harmadik ciklusát töltő országgyűlési képviselő hivatali ideje alatt, teljesen átformálódott a térség.
Abaúj és Cserehát aprófalvaiban egymást érik a beruházások, amire fél évszázada nem volt példa. Ez jó kezdet a térség felemelkedéséhez, megmaradásához.
Bármennyi pénz is érkezik a térségbe, öt év alatt, ötven év adósságát lehetetlen teljesíteni. A kondói beruházás kapcsán, az országgyűlési képviselő elmondta, a 230 millió forintból megvalósult csapadékvíz elvezető rendszer megvédi a településen lakó családok ingatlanait.
Fajder Gábor kondói polgármester szerint, az elkészült védmű kellő biztonságot fog nyújtani a villámárvizek ellen. A rendszer képes lesz a hirtelen lezúduló csapadékvíz és iszap kezelésére, amely megakadályozza a házak elöntését.
A polgármester elmondta, az utóbbi években egy teljesen új Kondó formálódott meg. Három kilométer hosszan járda épült, felújították az óvodát, a Polgármesteri Hivatalt, az orvosi rendelőt, új eszközöket kaptak a rendelőbe, 9 személyes kisbuszt kapott a falugondnoki szolgálat. Házat vásároltak, ahol rövidesen a falu bányász történetét bemutató kiállítás nyílik.