A spanyol kormány kötelességének tartja küzdeni a holokauszt-tagadók ellen
A spanyol kormány kötelességének tartja a holokauszt-tagadók elleni küzdelmet - mondta Carmen Calvo első miniszterelnök-helyettes a madridi parlament felsőházában szerdán, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 76-ik évfordulója alkalmából rendezett állami megemlékezésen.
"Az igazság tagadása rendkívül veszélyes területre visz minket, létezésünket és azokat a szabályokat, amelyek révén képesek vagyunk együtt élni és tisztelni egymást" - fogalmazott a politikus a koronavírus-járvány miatt szűk körben, online közvetítés mellett megrendezett eseményen.
Mint mondta, a különböző társadalmi csoportokat kirekesztő magatartásformák elleni küzdelem részeként jelenleg két jogszabály előkészítése zajlik: az úgynevezett demokratikus emlékezet és az egyenlő bánásmód törvényeké.
Véleménye szerint az egyik kihívás, amellyel szembenéz ma a világ, a holokauszt "tragédiájának és gyalázatának" tagadásával kezdődött.
"Határozottan el kell utasítanunk minden idegengyűlölő, rasszista, felsőbbrendű vagy az emberi jogokat tagadó mozgalmat, elvet, gesztust, kifejezést és azokat is, amelyek a demokratikus intézményeket vonják kétségbe" - hangsúlyozta Pilar Llop, a parlament felsőházának elnöke, kiemelve a populizmus "aggasztó" növekedését.
Szólt az új generációk oktatásának fontosságáról, az "élő emlékezet" jelentőségéről, nem felejtve azokat sem, akik életük kockáztatásával emberek ezreit mentették meg. Példaként említette mások mellett a "Budapest angyalaként" emlegetett Ángel Sanz-Briz spanyol diplomatát, aki a magyar fővárosban több mint ötezer zsidót mentett meg.
A vészkorszakban mintegy kilencezer spanyol állampolgárt hurcoltak el a haláltáborokba, ahol több mint ötezren életüket vesztették. A spanyol foglyok többsége antifasiszta ellenálló vagy köztársaságpárti katona volt, akik a spanyol polgárháború elvesztése után Franciaországba menekültek Franco-tábornok fasiszta diktatúrájának megtorlásai elől.