Leisztinger Miskolc ura - Szóval, vannak helyzetek, amikor az ember talpa is ökölbe szorul
Mint szinte minden nap, nemrégiben is rutinszerűen kezdtem olvasni Miskolc legnépszerűbb szurkolói blogját, az amigeleken.hu-t. Vezető hírük szerint, az olvasók szavazatai alapján, az elmúlt idény legjobb diósgyőri labdarúgója Polgár Kristóf lett.
Helyes, még szép – gondoltam kapásból.
A kis, fényképes tudósítás alján azonban, a következő szerkesztőségi megjegyzés állt:
„ A díjátadással egyidejűleg szerettünk volna interjút készíteni Polgár Kristóffal, de Sántha Gergely ügyvezető továbbra sem engedélyezi az amigeleken.hu számára az interjúkat, sőt a mai díjátadásról a Miskolci TV sem tudósíthatott. (Sajnáljuk.)”
Hogy a helyi szovjetben, a tanácsházán is értsék:
Leisztingernek, a DVTK tulajdonosának ügyvezetője, ez a bizonyos Sántha, elintézte, hogy az ő és gazdája által is utált szurkolói portálnak a legjobbnak választott középső védő ne nyilatkozzon!
Sőt!
Ez a Sántha vagy ki, mint Leisztinger kinyújtott keze a diósgyőri tömegek felé, azt is elérte, hogy az eseményről ne tudósíthasson a városi tévé sem!!!
Tudjuk – hiszen nem a MINAP érkeztünk a falvédőről - Leisztinger Tamás ennél bonyolultabb ügyeket is elintézett már, mint egy tudósítani kész miskolci tévé, vagy egy önkéntes alapon működő szurkolói portál. Ám ez a dolog, így, ebben a formában, mégis egészen tájjellegű.
Persze „a bunkóság, ahogy átcsap minőségbe – átmenetileg legalább – „ felébreszti az emberben a népfit.
Ezek szerint ugyanis Miskolcon, 2020-ban, a tájékozódás jogánál is sokkal fontosabbá vált az új cél: az ideexportált helyi milliárdosunkban, Leisztinger Tamásban ne zavarja, ne zavarhassa semmi se a roll-over-Beethoven érzést.
Balázsi Tibor
