Albin napja van. | 2024.03.01

Közgazdászok: fenntarthatóvá kell tenni a gazdasági növekedést

2015-01-20 13:27:24

 A 2014-es év sikeres esztendő volt a magyar gazdaságban, de ez külső tényezőknek is köszönhető, és Magyarország az innováció, valamint a szegénység tekintetében lemaradásban van az Európai Unióhoz képest. A gazdasági növekedést fenntarthatóvá kell tenni, az oktatási rendszert pedig fejleszteni kell - vélekedtek a felszólaló közgazdászok a Republikon Intézet konferenciáján, amelyet "A magyar gazdaság helyzete és kilátásai" címmel rendeztek kedden Budapesten.

    Csillag István, az Óbudai Egyetem docense, korábbi gazdasági és közlekedési miniszter kiemelte: a tavalyi év "kakukktojás" volt, "csúcsra járt" a magyar gazdaság, de ezt külső tényezők is segítették. Az "egy évnyi felvillanás" szerinte az európai uniós forrásoknak, a reálbér növekedésnek, valamint a vállalati, és kis- és közepes vállalkozási hitelezés bővülésének köszönhető. 
    Felhívta a figyelmet arra, hogy előrejelzések szerint a következő időszakban nem haladja meg az 1,5-2 százalékot a magyar növekedés üteme. Csillag István szerint probléma, hogy a termelékenység nem nő, a humán tőkébe való befektetés pedig csökken. Kifejtette: az utóbbi négy évben lényegében stagnált az egy főre jutó kibocsátás, ezzel párhuzamosan pedig az intézményi tényezők egytől-egyig a bezárkózást, nem pedig a világra való nyitottságot erősítik. "Nem a törvény ereje, hanem az erő törvénye érvényesül", jog- és tulajdoni bizonytalanság van, és monopóliumokat épít a kormány - fogalmazott. 
    Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is úgy vélte, hogy az egyszeri növekedési tényezők kiesésével "jó esetben is" egy 2 százalék körüli növekedési ráta tartható, és miközben sok ország "elhúz" majd Magyarország mellett, hazánkban "halovány növekedés" várható. 
    Az elemző elmondta: a foglalkoztatási ráta Magyarországon EU-átlagban alacsony, a visegrádi országokkal összevetve pedig a legalacsonyabb. Magyarországon a válság után emelkedett a foglalkoztatottság, de ebben a közmunka is szerepet játszott. A szegénységgel kapcsolatban kifejtette: Magyarországon ma több szegény ember él mint 10 éve, holott Cseh- és Lengyelországban nagymértékben csökkent a számuk. Megjegyezte, hogy a szegénység növekedése általános szinte az egész EU-ban, sőt a romlás a hazainál jellemzően nagyobb mértékű. 
    Az oktatással kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta: a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2003-as előnyét mára Magyarország teljesen elvesztette. Bár hazánkban nőtt a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya, továbbra is az uniós átlag alatt van. 
    Török Zoltán kitért arra is, hogy az innovációs mutató a válságot követően számottevően javult, de elmarad az EU- átlagtól. Szlovákia és Lengyelország sokkal kevesebbet költ kutatásra, Csehország ugyanakkor megelőzi Magyarországot - tette hozzá. 
    Szerinte Magyarországnak egy viszonylagos versenyelőnye van a másik 3 visegrádi országgal szemben, ez pedig a viszonylag fejlett humántőke. Ugyanakkor úgy vélte, hogy mind a megfigyelt folyamatok, mind a kormányzati intézkedések ennek a versenyelőnynek a csökkenését vetítik előre. A foglalkoztatás növelését és a szegénység csökkentését tartósan az oktatási rendszer fejlesztése tudja biztosítani Török Zoltán szerint.  
    Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a KSH egykori elnöke egyetértett azzal, hogy a jelenlegi növekedés megalapozatlan bővülés, ugyanakkor nemcsak az elmúlt 4, hanem az azt megelőző 8 évben sem volt fenntartható pályán a magyar növekedés véleménye szerint.    
    Kifejtette: a magyar piacgazdasági modell rossz eredményeket hozott, erre a Fidesz és az Orbán-kormány úgy válaszolt, hogy a piacgazdaságot korlátozni kell. A külföldi tőke sem hozta meg a várt eredményeket, amire pedig az volt a válasz, "hogy akkor harcoljunk ellene". Ezenkívül Magyarország nem a nyugati munkamegosztásba próbál meg integrálódni, hanem kelet felé orientálódik - mondta Mellár Tamás, aki szerint mindhárom válasz hibás, ugyanakkor a problémafelvetések jogosak voltak. 
    Úgy vélte, hogy ha a hatalmi rendszer meg fog változni, akkor nem 2010 elé kell visszalépni, hanem olyan rendszert kell építeni, ami ezekre a kérdésekre választ ad. 
    Hangsúlyozta: látszanak az ortodox közgazdaságtan problémái, de nem lehet bezárkózni, mert a sikeres modernizációt végrehajtó országok megmutatták, hogy fontos a nyitottság. 
    Mellár Tamás is úgy vélekedett, hogy Magyarországon nincs jogbiztonság, így sem a külföldi, sem a hazai tőkét nem lehet felhalmozni, a humán tőkét pedig nem fejlesztik, elzárkózó politika van.
    Hozzátette: a magyar gazdaságban úgy nőtt a foglalkoztatottság, hogy vagy olyan szektorokba fektették be a pénzt, ahol a termelékenység alacsony volt, vagy a bevont humán tőke termelékenysége volt alacsony.
    Mellár Tamás szerint a jelenlegi egy megalapozatlan gazdasági növekedés, amely bizonyos, egyszeri tényezőknek köszönhető, és ha ez nem változik, akkor visszatér "a húzd meg, ereszd meg" gazdaságpolitika, és a magyar gazdaság nem lesz képes annyi többletet teremteni, amely a tartós növekedést megalapozná.