OGY - Krónika 9. rész (ÁSZ-beszámoló, ülés vége)
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló vitájával ért véget az Országgyűlés e heti ülése kedd este.
Vita a számvevőszék 2013-as beszámolójáról
Az ÁSZ elnökének beszámolóját követően a Fidesz álláspontját Cseresnyés Péter ismertette, aki szerint új területeken kellett segíteni a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, emellett a számvevőszék tanácsadói szerepének megerősítését emelte ki.
Hangsúlyosan szólt az önkormányzatok ellenőrzéséről, valamint az államadósság szempontjából kockázatot jelentő területek vizsgálatáról. Szerinte a számvevők jelentős munkát végeztek az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében.
Az önkormányzati cégek ellenőrzése is a hatékonyságnövelést célozta - hangsúlyozta.
Közölte: a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban megállapította az ÁSZ, hogy a korábbi vezetése alatt két szempontból sem működött törvényesen a jegybank: az iratkezelési gyakorlat terén, valamint akkor sem, amikor üzleti titkokat képező adatokat adott át az IMF-nek.
Kiemelte: az ÁSZ nem elégedett meg pusztán a kötelező feladata teljesítésével, aktív szerepet vállalt a közpénzügyi helyzet megszilárdításában, a pénzügyi kultúra erősítésében.
Józsa István (MSZP) szerinte az egykori fideszes politikus által vezetett ÁSZ-nak ugyan a kormányzat "pénzt, paripát, fegyvert", az új törvény által többletjogosítványokat adott, mégsem végzett olyan alapos munkát, mint elődje, amely megpróbálta betölteni a számvevőszéki intézmény valódi funkcióját.
Szerinte Kovács Árpád vezetése alatt valóban alapos jelentéseket kapott évente az Országgyűlés.
Úgy ítélte meg: a közpénzekkel való gazdálkodás helyzete az elmúlt két évben jelentősen romlott, ezt azonban az ÁSZ figyelmen kívül hagyja, az igazán jelentős ügyekkel nem foglalkozott. A képviselő ide sorolta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését, amelyet annak ellenére nem vizsgált az ÁSZ, hogy az alap jelentős közpénzzel gazdálkodott, működéséről mégis csak korlátozottan van információja az Országgyűlésnek.
Az E.ON-vásárlást is vizsgálandónak tartotta volna, amellyel szerinte "rossz üzletet kötött a kormány". Végül szólt a "trafikmutyi" ügyéről is, felülvizsgálatra ajánlva a dohánykoncesszió kiosztásának gyakorlatát. Ugyancsak vizsgálatra okot adónak tartotta a minisztériumi eszközbeszerzéseket, amelyek szerinte beszerzési stop idején is jelentősek voltak.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka nemzeti vagyonleltár elkészítését szorgalmazta, amely szerinte megfelelő alapja lehet mindenféle ÁSZ-vizsgálatnak.
Az ellenzéki politikus emellett angol és német példára azt kezdeményezte, hogy a számvevőszék tegye mérhetővé saját teljesítményét, vagyis derüljön ki, hogy tevékenységével mennyi pénzt spórolt az állam.
Kiemelte, a Jobbik kizárólag akkor tudná elfogadni az ÁSZ beszámolóját, ha abbban a hivatal minden "homályosságot" el tudna oszlatni. Z. Kárpát Dániel emellett javasolta, hogy a számvevőszék évente több település gazdálkodását ellenőrizze.
Domokos László, az ÁSZ elnöke zárszavában arra emlékeztetett, hogy a számvevőszék éves beszámolója nem tartalmazza a hivatal összes jelentését, azok ugyanis szabadon elérhetők a hivatal internetes honlapján.
Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta az ÁSZ-jelentés általános vitáját, majd a szocialista Demeter Márta, a kormány Kelet felé forduló külpolitikáját bíráló napirend utáni felszólalását követően bezárta a Ház ülését. A parlament jobbikos alelnökének tájékoztatása alapján az Országgyűlés várhatóan november 3-án folytatja munkáját.
