Nándor napja van. | 2019.10.19 | MNB középárfolyam:

Süli: Magyarország a klímavédelmi célokat úgy tudja teljesíteni, ha megépíti az új atomerőmű-blokkokat

2019-07-25 19:48:12

A klímavédelmi célkitűzéseket Magyarország is támogatja, de ezeket csak úgy tudja kielégíteni, ha megépíti az atomerőmű két új blokkját - mutatott rá Süli János tárca nélküli miniszter a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor energiabiztonságról szóló csütörtöki pódiumbeszélgetésén.

    A Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős kormánytag rámutatott: Magyarországon az egységnyi áram előállítása ma is 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának számító Németországban, amely az EU legnagyobb szénfelhasználója.
    Süli János kifejtette: Európa erőműparkja öregedőben van, és nem biztos, hogy Magyarországnak 10-15 év múlva is lehetősége lesz importból fedezni energiaszükségletének 31 százalékát. Lépéseket kell tehát tenni az energiaellátás biztonsága érdekében.
    Akkor lehet a lakosságnak és az iparnak a villamosenergiát olcsón biztosítani minden időszakban, ha hosszú távon támaszkodunk az atomenergiára, ugyanakkor az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett továbbra is szükség lesz "harmadik lábként" - a kiszabályozásukban fontos szerepet játszó - földgáz alapú erőművekre is. 
    A megújuló energiaforrások ugyanis időjárásfüggők, és amikor nem állnak rendelkezésre, egyéb módon kell kiszabályozni a rendszert - magyarázta.
    Rámutatott: az atomerőművek leállítását szorgalmazó Németország kettős - a hagyományos és megújuló forrásokra azonos arányban támaszkodó - energiarendszert épített ki, amely kilowattóránként közel százforintos áron tudta csak biztosítani a német lakosság számára a villamosenergiát. Ehhez képest a magyar fogyasztók 38 forintos egységárat fizetnek, miközben Magyarország már most teljesíti a vállalt klímavédelmi célokat  - mondta a tárca nélküli miniszter.
    Fritsch László, a Magyar Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az Európai Unió dekarbonizációs céljai több sebből véreznek. Úgy értékelte: nagyon ambiciózusok az Európai Bizottság elnökévé választott van der Leyen asszony tervei, de szerinte "fűnyíró elv" alapján ezt a problémát nem lehet kezelni, hanem figyelembe kell venni a tagországok adottságait. Rámutatott: Magyarországnak azokat az energiahordozókat kell használnia, amelyek rendelkezésre állnak. Úgy vélte: 2030-ig, 2040-ig a gáznak növekvő szerepe lesz, irreális elképzelés 2050-ig kivezetni a gázt az energiamixből.
    Kiss Attila, az E.on Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a csoport az intelligens elosztóhálózatokra és az új energiaértékesítési ügyfélhálózatokra összpontosít. Az a cél, hogy jelentős mennyiségű megújuló energiát csatlakoztassanak be a hálózatba az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül.
    Kóbor György, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója nehezményezte, hogy a széndioxid-mentességre vonatkozó célkitűzéseket a zöldek politikai célokra próbálják kisajátítani. Elmondta, Brüsszelben most már olyan nézetekkel szembesült, hogy "aki nem zöld, az klímanáci", holott a nukleáris energia széndioxid-kibocsátási "lábnyoma" egy szinten van a zöld termeléssel. Szerinte a 2030-ra, 2050-re kitűzött klímacélok elérése lehetetlen nukleáris energia nélkül.