OGY - Krónika 2. rész
A Párbeszéd képviselője a közoktatás szétverésével és a kutatóhálózat elrablásával vádolta a kormányt, a KDNP szónoka a családok támogatásának fontosságáról beszélt, a Fidesz képviselője pedig a romániai magyarellenes indulatok megállítására szólított fel napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Párbeszéd: a kormány szétveri a közoktatást és elrabolja kutatóhálózatot
Tordai Bence (Párbeszéd) a "közoktatás szétveréséről" és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának elrablásával vádolta a kormányt, szerinte a Fidesz politikája a "hatalom és vagyon saját kezükbe koncentrálásáról" és a hatalomféltésről szól. "Önök nem demokraták és átálltak a sötét oldalra" - mondta a kormánypárti képviselőknek. Hozzátette: a kormánypártok a valóságtól félnek leginkább, ezért akarják az az oktatást és a kutatást ellehetetleníteni. Úgy vélte: a közoktatási törvény módosítása értelmében "végtelenül lojális igazgatók" lesznek az iskolákban, akiket "mézesmadzaggal" és "korbáccsal" akarnak majd féken tartani. Szerinte a kormánypártok "egy szabásmintára készült", "csend, rend, fegyelem alapú oktatást" akarnak elérni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: az ellenzéket csak a hataloméhség vezeti, hiszen Tordai Bence is az LMP-ben kezdte, majd az Együtt, utána az MSZP mellé állt, majd most a Jobbikkal közösen kampányol a fővárosban, hogy aztán 2022-ben "Gyurcsány Ferenc ölelő karjaiba" térjen vissza.
A KDNP egy 75 éves párt, ami ez alatt az idő alatt nem produkált annyi kanyart, mint önök az előválasztás időszakában 75 óra alatt - jegyezte meg az államtitkár.
Úgy vélte: ez a hataloméhség, amikor semmi nem számít, mert mindig oda csapódnak, ahol gyorsabbnak látják a hatalom megszerzésének lehetőségét.
Hangsúlyozta: a kormány oktatásra bő 600 milliárd forinttal fordít többet, mint az utolsó szocialista kormány, kutatásra pedig 32 milliárddal több jut jövőre, mint idén. Hozzátette: a közoktatási törvény módosítása nem az oktatás szétveréséről szól, hanem nagyarányú iskolaigazgatói béremelést tartalmaz.
KDNP: egy nemzet akkor lehet egészséges, ha erős családok alkotják
Simicskó István (KDNP) Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről emlékezett meg és elismerését fejezte ki az egészségügyben dolgozóknak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg már 70-75 éve békés korszakban élünk, azonban a nyugati civilizáció spirituális válságban van, Németországban például 31 millióról 20 millió alá csökkent a hívők száma az elmúlt 20 évben, míg Oroszországban ezzel éppen ellentétes folyamatok játszódtak le. Úgy vélte: az elmúlt időszakban az egyén szerepe felértékelődött, az egoizmus lett az új vallás, holott korábban "a család volt minden".
Hangsúlyozta: a KDNP szerint egy nemzet akkor lehet erős és egészséges, ha erős családok alkotják, és az Európai Unió is akkor lesz erős, ha erős nemzetek alkotják.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta 34 ezerről 39 ezerre nőtt az aktív orvosok száma, évente 500-zal több medikus és a medika végez az egyetemeken. Hozzátette: az egészségügyben dolgozók elismerése béremelésben is megnyilvánult, növekedett az ápolók, orvosok bére. Emellett - folytatta - a kormány rekordösszeggel támogatja a családokat jövőre, így kimondható, hogy a gyermeket nevelő magyar családok költségvetése lesz a 2020-as büdzsé.
Fidesz: meg kell állítani a magyarellenes indulatokat Romániában!
Böröcz László (Fidesz) a magyar-román kapcsolatokról szólva arról beszélt: a trianoni békediktátum évfordulója sajnos a legrosszabbat hozza ki a román politikai elitből. Ez az úzvölgyi temetőben történtekkel kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy példa nélküli módon Románia budapesti nagykövete nem tett eleget a berendelésére vonatkozó magyar kérésnek - mondta. Bírálta a román külügynek a magyar nemzeti összetartozás napján kiadott közleményét is, amely szerint Trianon a magyar nemzetállam megszületésének nyitott utat. Felhívta a figyelmet arra is: két kormánypárti román szenátor június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjává nyilvánítaná.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a felszólalásra reagálva azt mondta: megerősödtek a magyarellenes hangok és kirohanások a román politikai elitben, ami elfogadhatatlan, és fel kell lépni ellene. Kijelentette, ebben a helyzetben a magyar külpolitika nem maradhat csöndben. Amikor nemzetközi fórumokon Romániával kapcsolatos kérdések kerülnek elő, a magyar álláspont nem lehet független a magyarellenes kirohanásoktól és provokációktól - mondta.
Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte az úzvölgyi temetetőben történt kegyeletsértést és azt, hogy a történtek után nem azok kaptak büntetést, akik agresszíven léptek fel, hanem azok a magyar tisztségviselők, akik a békés megemlékezést szervezték.
A miniszter ugyancsak elfogadhatatlannak tartja az új román közigazgatási törvényt, amely szerinte tíz évvel veti vissza Romániát a kisebbségi jogok tekintetében.
A magyar kormány támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törekvéseit arra vonatkozóan, hogy a magyarok megszerzett jogait tartsák tiszteletben Romániában - hangsúlyozta.
