József napja van. | 2024.03.19

Alkotmánybíróság: ki kell egészíteni a tanúvédelmi szabályozást

2019-03-19 14:15:00

A tanúvédelmi szabályozás kiegészítésére hívta fel a jogalkotót az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában.

    Egy kartellügy nyomán vizsgálta az Ab a tanúvédelem különböző eljárásokra vonatkozó szabályait. 
    Kartellügyben versenyfelügyeleti eljárás, közigazgatási per, polgári per, a közbeszerzési kartellek esetén pedig büntetőper is folyhat. Ezekben az esetekben a bizonyítási eljárás szereplői szinte azonosak. Előfordulhat olyan eset, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban "védett tanú" kilétét más bírósági eljárásban felfedik. Ez nemcsak a tanú személyére, hanem az eljárás egyéb résztvevőire is hátrányosan hathat - figyelmeztetett az Ab.
    A határozatról szóló közleményében az Ab. kitér arra is, hogy a "védett tanú" eredetileg büntetőügyekben alkalmazott bizonyítási eszköz, amelyet - eltérő tartalommal - a közigazgatási eljárásokban is átvettek. A szabályozás a hatóság kötelezettségévé teszi a tanú indokolt kérelmére személyes adatainak zárt kezelését, ha valószínűsíti, hogy súlyos hátrány érheti a vallomástétel miatt. Ilyen esetekben a versenyfelügyeleti eljárásban a tanú anonimmá válik, az ügyfél és képviselője nem lehet jelen a meghallgatásán, kérdést közvetlenül nem intézhet hozzá.
    Az Ab határozatában leszögezte: a tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, ugyanakkor ezekben eltérő lehet a pontos követelményrendszer.
    Az Ab a konkrét üggyel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét arra az esetre, ha különböző - büntető-, polgári, közigazgatási vagy versenyfelügyeleti - eljárási törvényeket kell egy ügyben alkalmazni.
    Az Ab felhívta a jogalkotót, hogy a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét különböző eljárások esetén is megfelelően szabályozza, és jogalkotói feladatának ez év december 31-éig tegyen eleget.
    A határozathoz a tizenötből öt alkotmánybíró - Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.