Auguszta napja van. | 2024.03.29

Törökország és Irak fokozza együttműködését

2019-01-03 17:38:00

Törökország és Irak megerősíti együttműködését a terrorizmus ellen harcban - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Ankarában a Barhám Száleh iraki elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

    A török államfő úgy fogalmazott: az olyan terrorszervezetek, mint az Iszlám Állam (IÁ) vagy a Délkelet-Törökországban tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amelynek ugyanakkor az észak-iraki Kandil-hegységben van a főhadiszállása, mindkét ország számára fenyegetést jelentenek.
    Erdogan a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ankara tudatában van annak, hogy a terrorizmus elleni küzdelem sikeréhez együtt kell működnie Bagdaddal. A török elnök - anélkül, hogy részletezte volna - kiemelte: a két országnak különösen a védelmi ipar területén van sok teendője.
    Erdogan egyúttal arról is beszélt, hogy országa kész minden támogatást megadni Iraknak az újjáépítéshez, legyen szó egyebek mellett akár a víz-, akár az élelmiszer-, akár az energia- vagy a gyógyszerellátásról. Irak győztesen került ki az Iszlám Állam elleni harcból, ám ezért súlyos árat fizetett - fogalmazott a török államfő.
    Az október elején megválasztott Száleh reményét fejezte ki, hogy Ankara, amellyel Bagdad a jövőben "vállvetve és teljes szolidaritásban" kíván együttműködni, hozzájárul az Iszlám Államtól "megtisztított" területek újjáépítéséhez. Az iraki elnök szintén kiemelte a védelmi ipari, valamint a katonai kapcsolatok jelentőségét.
    Mindazonáltal Ankara és Bagdad között nézeteltérések is vannak. Például a török légierő rendszeresen hajt végre bombázásokat a PKK észak-iraki hadállásai ellen. A csapásmérésekben Bagdad az ország szuverenitásának megsértését látja, Törökország ugyanakkor azt várja Iraktól, hogy tegyen eleget "kötelezettségének", és számolja fel az Ankara számára veszélyes PKK ottani bázisait. December 14-én be is kérették az iraki külügyminisztériumba a török nagykövetet, mert a török légierő előző nap megsemmisítő csapást mért a 30 kurd hadállására az észak-iraki Szindzsár-hegységben, valamint beljebb, a török-iraki határtól mintegy 180 kilométerre található, Erbíl városától pedig délnyugatra húzódó Karadzsak-hegységben.
    Noha Irakban a biztonsági helyzet jelentősen javult az elmúlt évekhez képest, még mindig aggasztó, hogy az Iszlám Állam fegyveresei - áttérve a gerilla hadviselésre - továbbra is merényleteket és emberrablásokat követnek el az országban, visszavonulási területként pedig az iraki-szíriai sivatagos határtérséget használják. Bassár el-Aszad szíriai elnök vasárnap engedélyt adott Iraknak arra, hogy a jövőben további engedélyeztetés nélkül csapást mérjen az Iszlám Államra Szíria területén.
    Donald Trump amerikai elnök december 20-án bejelentette, hogy megkezdik az amerikai erők - mintegy kétezer katona - kivonását Szíriából, mert szerinte ott sikerült legyőzniük az Iszlám Államot, és nincs rájuk tovább szükség. Január 2-án azonban Trump a Fehér Házban újságíróknak már azt nyilatkozta, hogy "nincs menetrend és nincs határidő az amerikai katonák kivonására, csak bizonyos idő után vonulunk ki Szíriából". Az amerikai elnök kijelentette azt is: a visszavonulás közben ügyelnek majd arra, hogy megvédjék az Egyesült Államok szövetségeseként az Iszlám Állam ellen harcoló szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát is.
    Törökország régóta neheztel Washingtonra a szíriai kurdok felfegyverzése miatt, mivel a PKK-val szövetséges terrorszervezetnek tekinti az YPG-t. Az YPG és Irak pedig attól tart, hogy az amerikai csapatkivonás következtében az Iszlám Állam ismét erőre kap. Bagdad szerint migrációs hullám keletkezik, amelynek egyik első célországa Irak lesz, a Szíriában lévő terroristák ugyanis megpróbálnak majd Irakba jutni. A szíriai kurdoknak amiatt is van okuk az aggodalomra, mert félő, hogy az Egyesült Államok kivonulásával az őket terroristának tekintő Törökország tör majd nagyobb szerepre a térségben.