Luca napja van. | 2018.12.13 | MNB középárfolyam:

Darák Péter: a Kúria számára 2018 az új szabályok alkalmazásának éve volt 

2018-12-06 19:59

A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, valamint a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának éve volt - mondta Darák Péter elnök a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján csütörtökön, Budapesten. 

    Darák Péter a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján kiemelte: élő párbeszéd van a jogalkalmazás és a jogalkotás között, előbbi több esetben is kiváltotta a jogalkotási szándékot. Az ügyintézési statisztikáról szólva elmondta: minden jogterületen több ügyet fejeztek be ebben a félévben, mint amennyi érkezett hozzájuk; az ügyeket a Kúria általában egy éven belül lezárja. 
    A közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy óhatatlanul bizonytalansággal jár, ha valakinek a munkakörülményei megváltoznak. Világosan kell látni ugyanakkor, hogy a közigazgatási bíráskodás értékeinek megőrzése megkívánja, a jövőben is főként azok a professzionális szakemberek lássák el ezt a feladatot, akik ezt az elmúlt huszonöt évben kidolgozták - mondta. Hozzátette: az átalakításról napvilágot látott elképzelések ezt nem veszélyeztetik. 
    Darák Péter - aki maga is közigazgatási bíró - közölte: az önálló közigazgatási bírósági szervezet szakmailag indokolt lehet, de sok múlik azon, hogy milyen keretek között működik majd. A Kúria számára fontos szempont, hogy a rendszerváltozás óta eltelt több évtizedes jogállamiság értékei megjelenjenek az új rendszerben. Jelezte: meggyőződése szerint a közigazgatási bíráskodás csak a már jelenleg is ilyen ügyeket tárgyaló bírókkal együtt biztosítható. 
    Kérdésre válaszolva elmondta: csak a kúriai elnöki tisztségének letöltése után kell nyilatkoznia, kéri-e áthelyezését a közigazgatási felsőbíróságra. 
    A Néprajzi Múzeum korábbi épületével kapcsolatban - amelybe a tervek szerint a Kúria költözik - elmondta: évek óta ott tartják a Kúria évnyitó teljes ülését, azaz szimbolikus értelemben magukénak érzik az épületet. Kiemelte: ez nem befolyásolta az épületben működő Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogával kapcsolatos döntést. 
    Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a "lúgos orvos" ügyéről szólva közölte, annak elbírálásakor több, a júliustól hatályba lépett új büntetőeljárási törvényből adódó kérdésről kellett dönteniük, erről az alsóbb bíróságok számára elvi állásfoglalást is közzétesznek. A migránsokba rúgó operatőr cselekménye azért nem volt garázdaság, mert adott körülmények között nem volt megbotránkoztató, csak a róla készült felvétel későbbi bemutatásakor - indokolta a kúriai döntést. A bíróság rendzavarásért ítélhette volna el a vádlottat, ha nem évült volna el a tette - fűzte hozzá. 
    Wellmann György, a polgári kollégium vezetője elmondta: az érkezett 1175 ügy harmadát teszik ki a devizaalapú kölcsön- és lízingügyek, és mint mondta, az Európai Unió Bíróságának szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősítette a Kúria eddigi gyakorlatát ezekben az ügyekben. 
    Orosz Árpád, a polgári kollégium helyettes vezetője kiemelte a nyomtatványrendelet módosítását, amelynek nyomán egyszerűbbek, áttekinthetőbbek lettek a bírósághoz forduláshoz szükséges nyomtatványok. Az illetéktörvény módosítása értelmében pedig - tette hozzá - illetékmentessé vált az eljárás, ha a bíróság elutasította a keresetlevelet. 
    Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője kitért arra: megítélésük szerint a föld vételárának nem lehet az a célja, hogy az elővásárlási jogra jogosultat visszatartsa. A közigazgatási szakág érdekesebb ügyei közül kiemelte azt, amelyben úgy döntöttek, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nyílt pókerversenyen szerzett nyeremény nem adóköteles, mivel nem szerepel a törvény által tételesen felsorolt adóalapok között. 
    Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos munkát emelte ki, megjegyezve, hogy a Kúria szerint például meg kell téríteni a gyógyulás érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is, amelyeket a társadalombiztosítás nem fizet, akárcsak a hozzátartozók által elvégzett munkát is. Szólt arról is, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a kormány nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tették a rokkantsági ellátás összegének meghatározása során a tényleges állapotváltozás értékelését, és az ilyen szabályok megalkotására március 31-áig adott határidőt. 
    Székely Ákos, a büntetőkollégium vezetője a jogalkotás jogalkalmazásra tett reflexiójára példaként hozta, hogy már az Országgyűlés előtt van a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit pontosító törvénymódosítás. A javaslat szerint a büntetés-végrehajtási bírónak vizsgálnia kell majd az elítélt által elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetés tartamát, a még végrehajtásra váró részt, az elítélt magatartását, a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét célzó magatartását és a törvénytisztelő életmódra való készséget is.