Auguszta napja van. | 2024.03.29

Maros Sefcovic és Frans Timmermans szállt csak ringbe a határidő végéig a PES csúcsjelöltségéért

2018-10-20 08:46:00

Maros Sefcovic és Frans Timmermans szállt csak ringbe a határidő pénteki lejártáig az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén így egyikük lehetne az Európai Bizottság következő elnöke.

    A balközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről a PES december 7-8-i lisszaboni kongresszusán döntenek majd.
    Maros Sefcovic az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnökeként jól ismeri az EU működését. Az 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője.
    Az 57 éves Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven jól beszélő, szenvedélyesen uniópárti politikus, akit azonban sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.
    A jelöltséghez a PES-tagpártok legalább 25 százalékának támogatása volt szükséges.
    Korábban Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, ő azonban nem szállt versenybe.
    Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre. 
    Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy végül tényleg a győztes párt listavezetője lenne a bizottság elnöke, a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását ugyanis több tagállam is elveti.
    A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.