Jolán napja van. | 2018.11.20 | MNB középárfolyam:

Először kapta észak-írországi szerző a Man Booker-díjat

2018-10-17 08:15:18

Első ízben vehette át észak-írországi szerző a Man Booker-díjat. A legrangosabb, éppen fél évszázada alapított brit irodalmi elismerésben az idén Anna Burns részesült a Bajok (The Troubles) néven emlegetett három évtizedes észak-írországi fegyveres felekezeti konfliktus idején játszódó, Milkman című kötetéért.

    A díjnyertes könyv cselekménye egy névtelen észak-írországi városban bontakozik ki, egy fiatal nő és egy nős férfi kapcsolatának történetére felfűzve. 
    A Milkman azokat a veszélyeket mutatja be a zsűri megfogalmazása szerint egészen egyedi, nem mindig könnyed olvasmányt kínáló nyelvezettel, amelyek közepette egy lány egy észak-írországi városban, a Bajok polgárháborús környezetében felnőtté válhatott, egy idősebb férfi szexuális zaklatásainak kitéve.
    A Milkman történetfűzésének sajátossága, hogy nem csupán a cselekmény helyszínéül szolgáló város, de az összes szereplő és a történet mesélője is végig névtelen marad.    
    Az 56 éves, belfasti születésű, Angliában élő Anna Burns az azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel járó kitüntetéssel együtt 50 ezer font (több mint 18 millió forint) pénzjutalomban is részesült. Ő a Man Booker Prize 50. kitüntetettje.
    A díjat Kamilla cornwalli hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese adta át a Guildhallban, a londoni pénzügyi központ, a City elöljáróságának fényűző palotájában rendezett kedd esti gálán.
    Anna Burns negyedik könyvével nyerte el a Man Booker-díjat. Első kötete 2001-ben jelent meg.
     A díjért versengők szeptember 20-án ismertetett, hatos szűkített listájára három szerző került fel az Egyesült Királyságból, kettő az Egyesült Államokból és egy Kanadából.
    Az elsőkönyves brit Robin Robertson a jelenkor Amerikájának erőszakosságáról és társadalmi megosztottságáról írt verses formában a The Long Take című írásában. 
    A szintén elsőregényes brit Daisy Johnson, aki 27 évesen a díj történetének eddigi legfiatalabb döntőse volt, egy anya és lánya összetett kapcsolatát bemutató, Everything Under című írásával, az amerikai Richard Powers az emberi és növényi karaktereket is felvonultató, The Overstory című ökotörténetével, az amerikai Rachel Kushner egy női börtönben játszódó, The Mars Room című regényével, a kanadai Esi Edugyan egy szökött rabszolgáról szóló, Washington Black című történetével került az esélyesek közé.
    Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A cégnek neve ellenére (book: könyv) semmi köze nem volt a könyvkiadáshoz. 
    A díj főszponzora 2002 óta a Man Group nevű befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport, amely azonban megtartotta az elismerés eredeti támogatójának nevét is; innen a jelenleg használatos Man Booker elnevezés.
    A díjat annak idején azzal a céllal alapították, hogy az angol nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló tekintélyű elismerésben.
    A kitüntetést korábban Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték, és azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek meg kell jelennie az Egyesült Királyságban.
    A Man Booker-díjat tavaly az amerikai George Saunders vehette át Lincoln in the Bardo című kötetével. Paul Beatty után, aki egy évvel korábban nyerte meg a Man Bookert, Saunders volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.