A németek kétharmada szerint hazájuk rossz irányba változott a migrációs válság elmélyülése óta
A németek kétharmada szerint negatív irányba változott Németország a nemzetközi migrációs válság három évvel ezelőtti elmélyülése óta - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
A Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített felmérés alapján a németek 66 százaléka szerint negatív, 17 százaléka szerint pozitív irányba változott hazájuk az utóbbi három évben.
A felmérést abból az alkalomból készítették, hogy Angela Merkel kancellár három éve, 2015. augusztus 31-én tette híressé vált kijelentését, amely szerint Németország megbirkózik a menekültválsággal, "sikerülni fog, megoldjuk" (wir schaffen das), majd négy nappal később Werner Faymann akkori osztrák kancellárral úgy döntött, hogy Ausztrián keresztül Németországba utazhatnak a Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők.
Az utóbbi három év "megváltoztatta az országot" - mondta a Bild am Sonntagnak Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, aki kezdettől fogva élesen bírálta a kancellár 2015. szeptemberi döntését.
Azóta "a tolerancia szintje süllyedt, a migráció kérdése körüli félelmek és aggodalmak pedig felerősödtek, és a téma megosztja a társadalmat" - mondta Horst Seehofer.
Az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a németek 82 százaléka úgy érzi, jelentősen megromlott a társadalmi légkör 2015 szeptembere óta, és csupán 11 százalék nem tapasztal ilyen változást. Minden második német - 50 százalék - úgy érzi, hogy túl sok menedékkérő érkezik az országba, és mindössze 4 százalék tartja túl alacsonynak az érkezők számát.
A menekültügyi rendszer keretében zajló migráció mint veszélyforrás 2015-ben jelent meg a német társadalom félelmeinek sorában, előtte főleg a természeti katasztrófáktól és a gazdasági válságtól tartottak a németek. Ez a fajta félelem 2016-ban a leginkább jellemző, akkor a német lakosság 66 százaléka érezte úgy, hogy a menedékkérők beáramlása túlterheli az államot és a társadalmat. Tavaly enyhült az aggodalom, de a menedékérők, menekültek által elkövetett késes támadásokról és gyilkosságokról szóló hírek révén erősödik a félelem valamennyi idegentől - mondta a lapnak Borwin Bandelow pszichiáter.
A göttingeni egyetem félelmek kutatására szakosodott professzora szerint ez nem lesz tartós állapot, az idegenek helyét előbb-utóbb átveszi egy másik félelemforrás. A szakértő kiemelte: a németek eleve hajlamosabbak a félelemre, mint más nemzetek.
Horst Seehofer szerint viszont a menekültügyi migráció tartósan gond lesz. "A migráció kihívása sok évig foglalkoztat majd még bennünket" - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a Németországba érkező menedékkérők száma ugyan visszaesett, "de a migrációs nyomás fennmaradt, ezért sürgősen európai megoldásra van szükség, amelytől sajnos még mindig nagyon messze vagyunk".
A Bild am Sonntag összeállítása szerint a társadalmi hangulat rosszabb, mint a valós helyzet. Ezt jelzi a többi között, hogy 2015 és 2017 között csaknem kétmillióval 45 millióra emelkedett a munkaviszonyban állók száma, az éves átlagkereset tavaly mintegy 1000 euróval (322 ezer forint) meghaladta a 2015-ös 21 672 eurót, a hazai össztermék (GDP) pedig a 2015-ös 3,05 ezer milliárd euróról 3,28 ezer milliárd euróra emelkedett.
A menekültek munkaerőpiaci integrációja is jobban halad, mint a korábbi menekülthullámok idején - mondta a Bild am Sonntagnak Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) szakértője, rámutatva, hogy a menekültek 28 százaléka már el tudott helyezkedni, és foglalkoztatottságuk a következő két évben elérheti az 50 százalékot.
A Bild am Sonntag a többi között arra is kitért, hogy a bűnözési statisztika alapján "Németország biztonságosabbá vált" a migrációs válság elmélyülése óta, tavaly 5,76 millió bűncselekményt regisztráltak, ami a legalacsonyabb szám 1992 óta. Azonban az erőszakos bűncselekmények száma, különösen az emberölések és a szexuális bűncselekmények száma jóval magasabb, mint 2015-ben, a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes iszlamisták száma pedig a 2015-ben regisztrált 330-ról 774-re emelkedett.
