Tivadar napja van. | 2024.04.20

A nagyszámú kromoszóma lehetett az oka a dinoszauruszok sokféleségének 

2018-08-27 18:29:51

A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét - állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei.

    Darren Griffin professzor és kollégái matematikai módszereket alkalmazva azonosították a legelső dinoszauruszok lehetséges genetikai jellemzőit, méghozzá úgy, hogy az őslények legközelebbi modern kori rokonaitól, a madaraktól és a teknősöktől haladtak visszafelé az időben - írja a BBC News.
    Eredményeik azt sugallják, hogy a dinoszaurusz DNS feltehetőleg számos kromoszómába rendeződött. A madaraknak nagyjából 80 kromoszómájuk van - csaknem háromszor annyi, mint az embernek -, és ők alkotják a bolygó állatvilágának egyik legsokszínűbb csoportját.
    Griffin szerint amennyiben a dinoszauruszok ugyancsak nagyszámú kromoszómával rendelkeztek, az magyarázatot adhat arra, hogy miként fordulhattak elő ilyen sok alakban és méretben.
    "Úgy véljük, hogy a nagyszámú kromoszóma nagyszámú variációt generál. A sok kromoszóma lehetővé teszi a dinoszauruszok számára, hogy a többi állathoz képest jobban 'megkeverjék' a génjeiket. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban képesek fejlődni, ami sokáig biztosítja a túlélésüket a bolygón végbemenő változások közepette" - mondta Griffin.
    "A megkövesedett ősmaradványok és a mostani bizonyítékok megerősítik azon elképzelést, hogy a madarak és a dinoszauruszok nem távoli rokonaik egymásnak, hanem valójában egy és ugyanazok. A ma körülöttünk élő madarak dinoszauruszok" - fogalmazott Rebecca O'Connor, az angliai Kent Egyetem munkatársa. 
    A dinoszauruszok 180 millió évig tartó uralmának egy 66 millió évvel ezelőtt becsapódott aszteroida vetett véget. A becsapódást követően csupán a repülni képes teremtmények maradtak életben, amelyekből a mai madarak kifejlődtek.
    A Kent Egyetem szakemberei nem tervezik, hogy újraalkotják a dinoszauruszokat, ahogy azt a Jurassic Park-filmekben lehetett látni. A kutatók szerint a genetikai anyag idővel lebomlik. A legrégebbi ismert DNS egymillió éves.