Nem kötelezik a cégeket az áttörést célzó elnöki projekt finanszírozására Oroszországban
Nem kötelezik az orosz cégeket arra, hogy részt vegyenek Vlagyimir Putyin államfő májusi - a hat éves elnöki cikluson belül a szociális és sok más téren áttörést előíró - rendeletének finanszírozásába, a nagyvállalatok maguk hajlandók csatlakozni a megvalósításhoz - jelentette ki Andrej Belouszov elnöki tanácsadó az orosz kormányzat képviselőinek és a nagyvállalatok tulajdonosainak pénteki moszkvai megbeszélése után.
Az orosz gazdasági életben nyugtalanságot keltett, hogy néhány hete kiszivárgott Belouszov munkajavaslata, amelynek értelmében a szociális célkitűzések elérése érdekében 500 milliárd rubel (mintegy 7,5 milliárd dollár) különadót kellene kivetni a fémipari és bányászati vállalatokra, amelyek az amerikai szankciók miatti rubelgyengülésnek köszönhetően csak az idén 700 milliárd rubelnyi pótlólagos haszonra tesznek szert.
A tanácsadó pénteken helytelen elképzelésnek nevezte a nagy cégek adójának emelését, és Anton Sziluanov pénzügyminiszter is azt hangoztatta, hogy a vállalatok terhei változatlanok maradnak.
Belouszov a "pozitív légkörű" megbeszélést követően közölte: a kormány és az üzleti élet képviselői munkacsoportot állítanak fel, amely október közepéig kidolgozza azokat a pénzügyi modelleket, amelyeken keresztül a magánvállalatok részt vehetnének az állam által prioritásként kezelt projektek megvalósításában.
A projektek konkretizálása mellett kidolgozzák az állami támogatás azon eszközeit is, amelyek a magánszféra számára vonzóvá teszik őket. Ezek között sorolta fel az infrastrukturális kötvények kibocsátását, az állami támogatást, a speciális befektetői kapcsolatokat, valamint a magánszféra és az állam együttműködésében megvalósítandó (ppp) beruházásokat.
"A kormány segíteni fogja a vállalatokat, és meg fogja nekik súgni, hogy a befektetés mely irányai érdekesek" - mondta Sziluanov.
Belouszov szerint a cégek 200-300 milliárd rubellel önként hozzájárulhatnak az állam számára fontos projektekhez.
"Az 500 milliárd a felső határ" - mondta.
Úgy vélekedett, hogy a konjunkturális extraprofit utáni osztalékfizetés rossz fényt vetne a vállalatokra.
Az üggyel kapcsolatban Putyin nem foglalt nyilvánosan állást. Az orosz kormány egyébként a pótlólagos források bevonása érdekében a parlamenttel elfogadtatott egy 2 százalékos áfa-emelést, és bejelentette, hogy jövőre meg kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi intézkedés társadalmi elégedetlenséget váltott ki az országban, ezért sajtóértesülések szerint az elnök hamarosan bejelentést tesz majd az eredeti elképzelések "felvizezéséről".
A Dmitrij Medvegyev által júliusban bejelentett eredeti terv azzal számolt, hogy a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelik fel.
