Washington szankciókkal sújtotta a török belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét
Az Egyesült Államok kormánya Andrew Brunson amerikai lelkipásztor fogva tartására hivatkozva szerdán szankciókkal sújtotta a török belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét.
A döntést Steven Mnuchin pénzügyminiszter aláírásával az amerikai pénzügyminisztérium hozta nyilvánosságra.
A büntető intézkedések értelmében zárolják Abdülhamit Gül török igazságügyi miniszter és Süleyman Soylu belügyminiszter amerikai javait, egyúttal megtiltják, hogy amerikai állampolgárok bármiféle üzleti kapcsolatba kerüljenek a török kormány e két tagjával.
"Brunson lelkipásztor török tisztségviselők általi igazságtalan fogva tartása és folyamatos zaklatása egyszerűen elfogadhatatlan" - fogalmazott közleményben az amerikai pénzügyminiszter. Mnuchin leszögezte: "Trump elnök többször is világossá tette, hogy az Egyesült Államok elvárja Törökországtól a lelkipásztor azonnali szabadon bocsátását".
Donald Trump amerikai elnök már a múlt héten szankciókkal fenyegette meg Törökországot, miután a Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott telefonbeszélgetésén sem sikerült elérnie az amerikai lelkipásztor szabadon bocsátását. Trump és Erdogan viszonya korábban kifejezetten szívélyes volt. Brunson tiszteletest Izmirben tartóztatták le 2016-ban, a sikertelen puccskísérletet követően. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő hitszónok Fethullah Gülen mozgalmának segítője, és kémkedik az Egyesült Államok javára. Azt is szemére vetik, hogy a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) is támogatta. A múlt héten a börtönből házi őrizetbe helyezték, ám szabadon bocsátásáról a török hatóságok hallani sem akarnak. Amerikai és izraeli sajtóértesülések szerint a háttérben esetleges tárgyalások folynak arról, hogy egy Izraelben letartóztatott török állampolgár szabadon bocsátásának fejében Andrew Brunson is visszakaphatná szabadságát. E háttértárgyalásokat Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő cáfolta, amerikai részről nem volt hivatalos állásfoglalás.
A török kormánytagok ellen hozott amerikai büntető intézkedések bejelentését az első elemzések úgy értékelik: olyan mélypontra süllyedt az amerikai-török viszony, mint 1974-ben, Ciprus török inváziója után.
Az amerikai-török viszonyt az elmúlt években több tényező zavarta meg. Ankara haragját váltotta ki, hogy Washington támogatja a Szíriában harcoló kurd milicistákat, akiket Törökország terroristáknak tart. Terheli a viszonyt, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó kiadni Törökországnak Fethullah Gülent. Washingtont pedig az ingerelte fel, hogy Ankara Sz-400-as rakétavédelmi rendszert vásárolt Moszkvától, és Brunson tiszteletes mellett más amerikai állampolgárokat és konzulátusi alkalmazottakat is fogva tart.
