Életre keltek a több tízezer éve megfagyott orsógiliszták
Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.
A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok.
A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy 300 pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket - adta hírül a Siberian Times című orosz napilap honlapja.
"Az után, hogy felengedtük őket, a fonalférgek életjeleket mutattak. Elkezdtek mozogni és enni" - írták a Doklady Biological Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek.
Az egyik orsógiliszta egy ősi mókus fészkéből származik, amelyet a Kolima folyó alsó folyásánál találtak közel ahhoz az orosz földtörténeti parkhoz, ahol a pleisztocén kor környezetét akarják bemutatja az orosz szakemberek. Korát 32 ezer évben határozták meg. A másikat az Alazeja folyóhoz közeli örökfogyott talajban találták 2015-ben, az mintegy 41 ezer 700 éves. Mindkét fonálféreg nőstény.
"Adataink igazolják a többsejtű szervezetek képességét arra, hogy hosszú távon túléljék a cryobiózis állapotát természetesen fagyott körülmények között. Nyilvánvaló, hogy ez a képesség azt jelenti, hogy a pleisztocén korban élt fonalférgeknek van bizonyos alkalmazkodási képességük, amelynek tudományos és gyakorlatik jelentősége lehet olyan tudományos területeken, mint a cryomedicina, a cryobiológia és az asztrobiológia" - hangsúlyozták a kutatók.
A pleisztocén földtörténeti kor mintegy két és fel millió évvel ezelőtt kezdődött és 12 ezer éve ért véget. Jégkorszakként is emlegetik, mivel ez volt az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges periódusa.
A cryobizósis a kriptobiózis egy formája, amikor az élőlények életjelenségei hosszú távra szinte megszűnnek extrém körülmények között, leáll sejtszintű anyagcseréjük. Leginkább a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlényekre, mint egy egysejtűekre és fonalférgekre jellemző ez az alkalmazkodási stratégia. A kedvezőtlen körülmények megszűnésével az életfolyamatok újraindulhatnak.
