Auguszta napja van. | 2024.03.29

Európai Bizottság: különösen nagy a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás

2018-06-22 09:12:00

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

    A tájékoztatás szerint az uniós Közös Kutatóközpont kiadványa legfőbb megállapításai azt mutatják, hogy a talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb - jegyezték meg.
    Mint közölték, a talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése, aminek gátat lehet vetni a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével, a növényi alapú étrend elterjesztésével, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztásával, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.
    Mint írták, a talajromlás és az éghajlatváltozás gazdasági költsége évente több tízmillió euró az Európai Unióban, e tényezők 2050-re hozzávetőleg 10 százalékkal csökkentik majd a terméshozamot, de Indiában, Kínában és Afrika szubszaharai régióban a csökkenés 50 százalékos lehet. 
    A világatlasz szerzői megjegyezték, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.
    A világatlasz abban segíti a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára. A világatlasz olyan kiadvány, mely átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világszintű talajromlásról és annak mögöttes okairól. Konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít végső soron tömegeket lakóhelyük elhagyására.