Szilágyi: a szakképzés kulcsfontosságú a magyarság jövője és helyben boldogulása szempontjából
A szakképzés kulcsfontosságú a magyarság jövője és helyben való boldogulása szempontjából - jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a felvidéki Csallóközaranyoson, ahol előadást tartott a Középpontban a szakképzés nevet viselő konferencián csütörtökön.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) által szervezett, kétnapos, szakközépiskolák vezetőinek és pedagógusainak tartott konferencián tartott előadásában Szilágyi Péter felidézte a 2015-ben indult külhoni magyar szakképzés éve program illetve a Miniszterelnökség többi hasonló célirányos programjainak elindítását és célkitűzéseit.
"Mindenkihez szólunk" - mutatott rá a Miniszterelnökség 2012 óta minden évben indított célirányos programjainak széles skálájáról szólva. A szakképzés éve programról elmondta: annak célkitűzése a külhoni magyar fiatalok szülőföldön való boldogulásának elősegítése s ennek fontos eleme, hogy a fiatalok jó szakmát válasszanak és ahhoz jó képzésben részesülhessenek. Ezzel összefüggésben rámutatott: a felvidéki magyar fiataloknál a szakképző intézmények megválasztásának szempontjai közül az anyanyelvi képzés lehetősége 69 ponttal esik latba a 0-100-as skálán, s rögtön ezt követi a képzéssel való elhelyezkedés esélye.
Az államtitkár szólt a kárpát-medencei szakképzési háló létrehozásának célkitűzése mentén eddig megvalósított rendezvényeikről, kutatásaikról, a program keretében történt fejlesztésekről és az eddig elért eredményekről is.
"A külhoni szakképzés éve program már negyedik esztendejében van, azóta rengeteg eredményt sikerült elérni" - jelentette ki Szilágyi Péter. Kifejtette: a program keretében az eddigi időszakban a Felvidékre 170 millió forint értékű támogatás érkezett, ebből közel húsz szakképző intézményt sikerült felújítani, fejleszteni.
Az államtitkár szólt egy 2015-ben kezdett, a felvidéki magyar nyelvű szakképzés helyzetét felmérő tudományos kutatás megállapításairól is. Ezekből néhányat kiemelve rámutatott: a szakképző intézményekben tanuló diákok államnyelvismerete a Felvidéken jobb, mint a kárpát-medencei átlag, de például a dunaszerdahelyi járásban alacsonyabb ennél az átlagnál.
Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke előadásában elmondta: a Felvidéken jelenleg 37 szakközépiskola van ahol magyar oktatás is zajlik, ezekben 6160 magyar gyerek tanul. Rámutatott: a szlovákiai intézményekben létszámcsökkenés volt megfigyelhető az elmúlt években, amiért elsődlegesen a demográfiai fejlődés okolható de az is, hogy a szlovák állam részéről hiányzik egy hosszú távú koncepció és a meglévő elképzelésekben nem jelennek meg megfelelő módon a nemzetgazdaság igényei. Rámutatott: Magyarország 2015 óta kiemelt figyelmet fordít a külhoni szakképzésre, s már vannak eredmények is. "A magyar nyelvű szakképzés Szlovákiában a minőség felé halad" - állapította meg.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2012-ben, a külhoni magyar óvodások évével indította útjára célirányos pedagógiai programjainak sorozatát. Ezt később a kisiskolások majd a felsősök, illetve 2015-ben a szakképzés éve, majd a külhoni magyar fiatal vállalkozók és a külhoni magyar családi vállalkozások éve követte. Az idei évben a külhoni magyar családok éve program megvalósítása kezdődött meg. A programok célja a külhoni magyar régiókban élők otthonmaradásának és szülőföldjükön való érvényesülésüknek segítése.
