Kolozsváron eltávolították a polgármesteri hivatal udvarára egy kerékpárra kihelyezett háromnyelvű helységnévtáblát
Csütörtök reggelre eltűnt a kolozsvári polgármesteri hivatal udvarában lévő kerékpárparkolóból az a román-magyar-német nyelvű helységnévtábla, amelyet egy odaláncolt kerékpárra szerelve helyeztek el szerda délután a Musai-Muszáj akciócsoport tagjai.
A tábla eltűnéséről a Kolozsvári Rádió magyar adása adott hírt csütörtökön. A rádió fényképet is közölt közösségi oldalán a kerékpárról, amelyen már csak az ülés helyére hegesztett fémszerkezet látható a háromnyelvű tábla nélkül.
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport aktivistái szerdán villámcsődület keretében tolták a táblával felszerelt kerékpárt a főtérről a polgármesteri hivatalig, az ellen tiltakozván, hogy egy évvel a jogerős bírósági ítélet kihirdetése után még mindig csak négy többnyelvű helységnévtábla került ki Kolozsvár bejárataihoz a szükséges 16-ból.
A villámcsődület idején kiosztott közleményben a kezdeményező csoport abbeli nézetét hangsúlyozta, hogy a leparkolt kerékpár "még véletlenül sem hirdetőtábla vagy reklám, hanem a szólásszabadság jegyében a jogállamiságért véghezvitt művészeti performansz", és esetleges eltávolítását a szólásszabadság megsértésének tekinti.
A Kolozs megyei törvényszék tavaly február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy kőtáblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni.
A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 17 évben számtalan per tárgya volt, ezekben azonban a végső döntés rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedvezett. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, és a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.
A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.
