A második világháború fővárosi üldözötteire emlékezett a MEASZ
A második világháború fővárosi befejezésének 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) - Összefogás a Demokráciáért kedden Budapesten.
Hanti Vilmos, a szervezet elnöke a XIII. kerületi vizafogói mártíremlékműnél megrendezett ünnepségen úgy vélekedett, a közelgő országgyűlési választáson eldől, hogy a jelenlegi kurzus folytatódik-e, vagy a jövőben antifasiszta értékek mentén vezetik az országot. Ezért azokat a pártokat kell támogatni, amelyek antifasiszta értékeket képviselnek - tette hozzá. A jelenlegi kormány Budapest felszabadulásának évfordulóján az üldözöttek helyett azokról a katonákról emlékezik meg, akik Hitler oldalán harcoltak - mondta Hanti Vilmos.
Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő azt mondta, hogy az üldözöttek - a férfiak mellett nők és gyerekek - nem harcban estek el, hanem saját honfitársaik, az akkori rendszer becstelen kiszolgálói gyilkolták le őket. Gyilkosból nem válhat hős vagy hazafi; aki pedig "idegenrendészeti eljárásként" akarja beállítani a magyar zsidók ezreinek lemészárlásához vezető embertelen bűntettet, az maga is cinkossá válik - hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, hogy nincs bűntelen nemzet, csak önámító. Amíg Németországhoz hasonlóan "nem nézünk szembe saját múltunkkal", annak elismerésével, hogy a magyar államnak szerepe volt a holokauszt végrehajtásában, addig nincs megnyugvás - mondta. Csak az emlékezet tudja megóvni a nemzetet attól, hogy újra tragikus történelmi csapdába essen - tette hozzá Hiszékeny Dezső.
A Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének képviseletében felszólaló Tolnai Csaba, Léva független önkormányzati képviselője azt mondta: az emlékezés azért fontos, mert a feledés arra kárhoztat, hogy újra elkövessük azokat a hibákat, amelyek a második világháborúhoz vezettek.
A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a mártírok emlékművét.
Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án fejeződött be Budapest ostroma, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budát. A második világháború egyik leghosszabb városharca 102 napig tartott, a védők és a polgári lakosság körében a halottak és sebesültek száma több mint százezerre tehető. A főváros épületeinek 27 százaléka pusztult el vagy rongálódott meg súlyosan, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy vált lakhatatlanná.
