Eötvös Péter vezényli Senza sangue című operáját a Müpában
Eötvös Péter Senza sangue című operája ihletőjével és előképével, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művével együtt látható Káel Csaba rendezésében, Eötvös Péter vezényletével szombaton a Müpában.
Eötvös Péter eredeti szándéka az volt, hogy A kékszakállú herceg várával közösen mutassák be operáját, ezért úgy komponálta meg a művet, hogy az előadói apparátus teljes mértékben megegyezik a Bartók-műben hallhatóval. A darabban számos zenei utalás is szerepel, valamint úgy komponálta meg a befejezését, hogy kapcsolódni tudjon A kékszakállúhoz - mondta el Káel Csaba, az előadás rendezője, a Müpa vezérigazgatója pénteken az MTI-nek.
A zeneszerző Alessandro Baricco olasz író Vértelenül című novellájából alkotta meg operáját felesége és alkotótársa, Mezei Mária szövegére. A mű alapjául szolgáló történetben egy felnőtt nő találkozik azzal a férfival, aki gyerekkorában, a spanyol polgárháború idején szeme láttára ölte meg családját.
Eötvös Péter a művet tartalmilag úgy kapcsolta A kékszakállúhoz, hogy az is egy férfi és egy nő viszonyát mutatja be érdekes pszichológiai megvilágításban, a férfi és a nő lelkének a titkaiba engedve bepillantást - közölte a rendező, hozzátéve: érdekes a dráma, mert a bűn és bűnhődés témája a Barrico- és Eötvös-féle értelmezésben kiegészül a megbocsátással, a megváltás kérdésével. A mű lényegi kérdést feszeget, hiszen a megbocsátás erős keresztényi gondolat, az emberi lét fontos része.
A Senza sangue című művet filmszerűen komponálta meg, és ahogy Bartóknál hét ajtón halad át Judit, Eötvös Péter is hét részre tagolta a darabját. Hét jelenete van, amelyet mint hét filmjelenetet kell elképzelni, ezután vágás, és egy kis időugrást követően tovább folytatódnak a történések - ismertette a részleteket Káel Csaba.
A rendező kiemelte: hálás dolog együtt dolgozni a zeneszerzővel, hiszen a darab sok titkát meg lehet vele beszélni. Eötvös Péter fekete-fehér filmként látja operáját, s ehhez kapcsolódva a rendező a történetmesélést fekete-fehérben igyekszik tartani: az előadás olyan, mintha filmet látna a néző. A visszaemlékezések filmvetítés segítségével jelennek meg, ezek momentumait így ki tudták emelni, "moziszerű az élmény" - hangsúlyozta, hozzáfűzve: A kékszakállú továbblépés, egy teljesen színes történet, amelyben azt akarják elmesélni, hogyan próbál a nő a férfi minden érzékszervén keresztül a szívéig eljutni. Az előadáson a teljes Bartók-mű elhangzik a prológussal együtt, amely hangfelvételről Mécs Károlytól hallható.
A darabban Vizin Viktória (A nő), Jordan Shanahan (A férfi), Szántó Andrea (Judit) és Cser Krisztián (Kékszakállú) lép színpadra, közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.
A rendező elmondta: nagyon érdekelte Eötvös Péter megközelítése, hogyan tudja ábrázolni a férfi és a nő viszonyát, még ha ilyen furcsa szituációban is. Az pedig különösen érdekelte, hogyan tudják mindezt színpadi-filmes módon bemutatni, hogyan szól egymáshoz a két darab, s mi lesz az élménye a nézőnek.
Káel Csaba kiemelte: azért is jelentős egy ilyen bemutató, mert Eötvös Péter korunk egyik legsikeresebb operaszerzője, világszerte ünnepelt művész. Nagy öröm, hogy a saját darabját mutatja be a Bartók-művel közösen - amely a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar alkotása az operaszínpadon - és ő vezényli a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.
A világ is Magyarországra figyel egy-egy ilyen bemutató alkalmával - jegyezte meg.
