Pálinkás József: 3,5 milliárd forinttal támogatja az állam a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program megvalósítását
Akadémiai, felsőoktatási és vállalati kutatóhelyek összefogásával valósul meg a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program, amelyet 4 éves működése alatt az állam 3,5 milliárd forinttal támogat - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program illeszkedik a tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok sorába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap eddig mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel 16 tematikus programot finanszírozott a főbb társadalmi gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. Pálinkás József szerint a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program eredményeinek köszönhetően olyan prototípusok születhetnek, amelyek a jövőben hozzásegítik a tudósokat a kvantumszámítógép megalkotásához. Domokos Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutató professzora közölte: a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program megvalósításáért a HunQuTech konzorcium felel. A konzorciumot az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA Energiakutató Központja, valamint az Ericsson Magyarország, a Nokia Bell Labs, a Bonn Hungary Electronics Kft. és a Femtonics alkotja. A vezető szerepet a Wigner Fizikai Kutatóközpont látja el - tette hozzá. Domokos Péter, aki egyben a konzorcium tudományos vezetője is, arról számolt be, hogy a konzorcium 4 éves működése alatt a partnerek arra törekszenek, hogy Magyarországot becsatolják az európai kvantuminternet kiépülőben lévő hálózatába, megőrizzék és javítsák a kutatók versenyképességét a kvantumtechnológia területén, illetve, hogy az ország a kvantumtechnológia területén rendelkezzen még több hozzáértő szakemberrel kutatói és mérnöki területén egyaránt. Domokos Péter megjegyezte, hogy a konzorcium 4 éves működése alatt olyan célok megvalósítására törekszenek, mint a két pont közti kvantumosan titkosított kvantumkommunikáció, valamint kvantumbit műveletek végrehajtása (a kvantum számítás alapjai). Mint mondta, a program első éve a felkészülésről szól, a szükséges laboratóriumok kialakításáról. A teszt kísérletek a második évben kezdődnek, a harmadik év pedig a szakemberek által megalkotott eszközpark alkalmazására szolgál. A fejlesztések gyakorlati megvalósítása a program záró szakaszában kap nagy szerepet. Domokos Péter közölte: a kvantuminformatikában ma Ausztria a világelső, a kvantumtechnológia gyakorlati alkalmazásában, főként a hálózatépítésben Kína tölti be a vezető szerepet, a kvantumszámítógép építésében pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió 1 milliárd eurós, nagyszabású programot indított el, hogy a tudásbeli előnyét a technológiai transzferben érvényesíteni tudja. A konzorciumi partnerek részéről kérdésre válaszolva elhangzott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha Magyarország kimarad a kvantumtechnológia fejlesztéséből, és így nem ismeri a titkosított adatok továbbítására képes hálózatok kiépítését és működését és ezáltal mindabban, amit a kvantumtechnológia érint, olyan országok számára válik kiszolgáltatottá, mint például Kína, vagy bármely más ország, amely ezen a tudományterületen az élre tör.
