Izrael varsói nagykövete: a "lengyel haláltáborok" kifejezésről szóló törvény alapszándéka helyes
Nem problémás a "lengyel haláltáborok" kifejezés használatát büntethetővé tevő törvény alapszándéka, csupán a jogszabály túl tág megfogalmazása okoz gondot - jelentette ki Anna Azari, Izrael varsói nagykövete a Rzeczpospolita című napilapban szerdán közölt interjúban.
A nagykövet a hétvégén kipattant izraeli-lengyel diplomáciai csörte kapcsán nyilatkozott a független jobbközép lengyel lapnak. Leszögezte: a két ország "egyetért abban, hogy a haláltáborokat a megszállt Lengyelország területén a náci németek építették". Aki "akárcsak a legalapvetőbb tudással rendelkezik a témakörben, tudja, hogy Auschwitzban a lengyeleket is fogolyként tartották, gyilkolták".
Azari egyetértett azzal a felvetéssel, hogy országa számára nem a törvény alapszándéka, hanem ennek túl tág megfogalmazása okoz problémát. Rámutatott emellett azokra az izraeli belpolitikai tényezőkre, amelyek hozzájárultak a viszály kirobbanásához.
Több lengyel politikai vezető szerdán kizárta, hogy az izraeli kifogások miatt felfüggesztenék a törvény felsőházi megvitatását, amelyre tervek szerint még e hét végéig sor kerül. Stanislaw Karczewski szenátusi elnök egyúttal fontosnak nevezte, hogy a törvény elfogadását követően is folytatódjék a lengyel-izraeli párbeszéd .
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter egyik szerdai nyilatkozatában kiemelte, hogy az izraeli nagykövetséggel az utóbbi hónapokban folytatott egyeztetések nyomán a törvény nem vonatkozik a tudományos kutatásokra és a művészeti tevékenységre. "Az izraeli érzékenységet figyelembe vevő messzemenő kompromisszumról van szó" - hangsúlyozta.
Aláhúzta továbbá: a törvény kizárólag a lengyel nemzetet, a lengyel államot a holokauszt elkövetésével rágalmazó nyilatkozatokra vonatkozik, semmiképpen sem érinti a lengyel nemzetiségű személyek által a második világháború során elkövetett "gyalázatos egyéni tettek" kutatását.
Az említett jogszabály alapján a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik "nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva" Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy "kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét".
A készülő lengyel törvény miatt hétfőn az izraeli külügyminisztériumba kérették Lengyelország nagykövetét, hogy a tárca nemtetszésének adjon hangot amiatt, hogy megítélése szerint a jogszabály a zsidók ellen a második világháborúban elkövetett bűntettek elkendőzéséhez vezetne. Az izraeli reagálás meglepetést és tiltakozást váltott ki többek között a lengyel internetezők körében. "A lengyelek védelmére" készültek lengyel szélsőjobboldali körök is, melyeknek a varsói izraeli nagykövetség elé szerda délutánra tervezett tüntetését a mazóviai vajda betiltotta.
Az IPN a német megszállás lengyel áldozatainak számát 2,7 millióra, a meggyilkolt lengyelországi zsidók számát pedig 2,9 millióra becsüli. Lengyelországban 1939 és 1945 között 40-100 ezer zsidót mentettek meg. A mentés szervezett formát is öltött: az emigráns lengyel kormány hazai földalatti sejtjeként 1942 végén megalakult a Zsidókat Segítő Tanács (Zegota), melynek feladata személyazonossági okmányok gyártása, menedékhelyek biztosítása, anyagi segítségnyújtás volt. A német megszállás alá került nyugat-európai országoktól eltérően a Lengyelország területén érvényes német rendeletek a zsidóknak nyújtott legcsekélyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki. A háború után a Jad Vasem Intézet több mint 6500 lengyelnek adományozta a Világ Igaza kitüntetést.
