Bemutatták Schmidt Mária és Frank Füredi új köteteit
A világban zajló kultúrharc azért csendes, mert kirobbantói nem biztosak száz százalékig abban, mit akarnak, csak abban, hogy elutasítják azt, ami régi - hangsúlyozta Schmidt Mária Nyelv és szabadság című esszékötetének csütörtöki budapesti bemutatóján a Nagy-Britanniában élő magyar származású Frank Füredi szociológus.
Mint mondta, ők azok, akik le akarják bontani a határokat, de nem csupán az országok, hanem az állampolgár és az idegen, a felnőtt és a gyerek, a férfi és a nő között meglévőket is.
Frank Füredi hangsúlyozta, ha ezek a törekvések sikerrel járnak, a végén az emberek a "zombiszavakkal" nem tudják majd saját nyelvükön szabadon megfogalmazni a véleményüket.
Véleménye szerint az európai liberális kulturális elitek a legalapvetőbb liberális értéket, a toleranciát "nem szeretik", és nem hagyják, hogy az emberek a saját szavaikkal fejezzék ki magukat.
Frank Füredi szerint a kötet egy Európában mindenhol megtalálható problémával foglalkozik, ezért minden európaihoz szól, hangsúlyozva, hogy ha elveszítjük anyanyelvünket, akkor a szabadságunk is oda lesz, hiszen a szavainkon keresztül tudjuk kifejezni gondolatainkat.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Frank Füredi A célkeresztben: Magyarország című kötetét bemutatva arról beszélt: az Európai Unió vezetői által évekkel ezelőtt indított, egyre hevesebb, Magyarország elleni támadások okát keresve a kötet egyszerre tekint a kérdésre egy távolabbi és egy "belső, magyar" perspektívából.
Mint mondta, a szerző arra a következtetésre jutott: a támadások és hevességük magyarázata, hogy "itt nagyon komoly a tét, ez egy igazi kultúrharc, itt az identitásról van szó, itt arról van szó, amit az embereket a legjobban foglalkoztatja: milyen értékek mentén tudjuk az életünket alakítani, és gyakorlatilag a kérdés az, hogy ezek mellett az értékek mellett kitarthatunk-e".
Végső kérdésként Schmidt Mária azt említette, hogy kitarthatunk-e értékeink mellett, vagy "Nyugat-Európának ez a bürokratikus birodalmi elitje" képes lesz ránk kényszeríteni az általa kizárólagosnak tartott ideológiai alapvetéseket, értékeket, hozzátéve, művében a szerző arra a megállapításra jut, hogy - éppen jellegük miatt - ezek az ellentétek nem simíthatóak el valamilyen kompromisszummal, kiegyezéssel.
Itt arról van szó, hogy mit gondolunk Európa jövőjéről, Európa megmaradhat-e európainak, Magyarország ezen belül maradhat-e magyar, vagy pedig mindenféle álságos érvekre hivatkozva a migrációt tekintjük-e a jövőbe mutató feladatnak és a célnak - fogalmazott Schmidt Mária.
A kultúrharc fontos jellemzőjeként említette, hogy az egyik oldalon állók arra törekszenek, hogy "széttartó erőket képviseljenek", mert veszélyt látnak mindenben, ami egységet teremt; ezért van bajuk a nemzetállammal, a szuverenitással, a családdal vagy éppen a vallással, a történelemmel, az eredetmítoszokkal.
Hozzátette: ezen szolidaritási és értékközösségek helyett minél kisebb egységekre, "törzsi csoportokra" bontanák a társadalmat, amelyeket számtalan tabuval vesznek körül, és azok majd "mindenki másra, akik nem ők, ellenségként tekintenek", tovább fogyasztva azt a bizalmi tőkét, ami egy modern táradalom működéséhez elengedhetetlen.
Mindkét kötetet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jelentette meg.
