Sára napja van. | 2018.01.19 | MNB középárfolyam:

Német kutatás: számos országban sérül a vallásszabadság, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában

2017-12-15 18:25

A világ számos országában sérül a vallásszabadság, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - mutatta ki egy pénteken Berlinben ismertetett elemzésében a német katolikus és a német evangélikus egyház.

    A német katolikus püspöki konferencia és a német evangélikus egyház (EDK) Ökumenikus jelentés a keresztények vallásszabadságáról világszerte 2017 - A vallás-, és a világnézeti szabadság: Fenyegetések - Korlátozások - Sértések című tanulmányában kiemelték, hogy nem tesznek kísérletet a vallásuk miatt üldözöttek számának meghatározására, mert nincsen megfelelő módszertan, a többi között azért, mert minél erősebb az üldöztetés, annál nehezebb konkrét adatokhoz jutni, és az üldöztetés gyakran nem, illetve nem egyértelműen vallási vonatkozású. Ugyanis a vallási hovatartozás miatti üldöztetés és erőszak, vagy a valamely vallás nevében alkalmazott erőszak "gyakran egymást átfedő vallási, etnikai, gazdasági, szociális és politikai feszültségmezők mentén" mutatkozik meg.
    Így csak töredékes adatokat lehet fellelni, a többi között tudható, hogy az iraki keresztények száma 2013 óta nagyjából 500 ezerről 250-300 ezerre csökkent, Szíriában pedig a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők támadásaiban 2011 óta megsérült vagy megsemmisült a keresztény templomok és egyéb imahelyek 50-63 százaléka.
    A vallásszabadság megsértésének tipikus motívumait bemutató fejezetben első helyen kiemelték az igazsághoz és a tisztasághoz fűződő vallási  igények érvényesítését, ami egy "vallási igazság" nevében elkövetett vagy vívott terrormerényletekben és háborúkban, vallási kisebbségek elnyomásában, vagy éppen vallási alapon működő, a lakosság felett "gyámkodó" pártok tevékenységében nyilvánul meg. Ez jellemző a többi között Szaúd-Arábiára, Katarra, Jemenre és Iránra, illetve az Iszlám Állam és a Boko Haram nevű terrorszervezetekre.
    A vallásszabadság megsértésének második jellemző indíttatása a "vallási-kulturális örökség által meghatározott nemzeti identitás fenntartása", ami például Mianmarban tanulmányozható. Hozzátették: Oroszországra is egyre inkább jellemző a vallás "nemzeti-romantikus instrumentalizálása" - felhasználása politikai célok elérésére - , így Vlagyimir Putyin első elnöksége óta "az orosz ortodox egyház az orosz nemzeti öntudat egyik oszlopa" lett. 
    A harmadik meghatározó forma a vallásszabadság megsértése tekintélyelvű kormányzatok által, ami a többi között jellemző Kínára és Vietnamra, ahol korábban a "kommunista-ateista" ideológiai motiválta a vallásszabadság megsértését, újabban pedig a társadalmi élet valamennyi területének ellenőrzésére irányuló törekvés. Hozzátették, hogy Kirgizisztánban, Üzbekisztánban, Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban kamerás megfigyelő berendezéseket rendszeresítettek a mecsetekben, Fehéroroszországban pedig különösen a római katolikus egyházat tartják megfigyelés alatt, mert a hívek között nagy a lengyel nemzeti kisebbséghez tartozók aránya.
    A vallásszabadság megsértésének aktuális fejleményeit térségek szerinti bontásban tárgyaló fejezetben hangsúlyozták, hogy a leginkább a Közel-Kelet és Észak-Afrika muzulmán többségű országaiban rossz a helyzet. Ebben a régióban történik a legtöbb terrormerénylet, amelyet vallási alapon hajtanak végre más vallási közösségek ellen, és a jogsértések különösen a keresztényeket érik.
    A "mi szekularizált nyugati társadalmainkban alig tudjuk elképzelni, mit is jelent, amikor akadályoznak embereket abban, hogy részt vegyenek egy istentiszteleten", pedig "a világ más részein gyakran ez a keresztények mindennapi életének keserű valósága" - mondta a tanulmányt bemutató közlemény szerint Petra Bosse-Huber, az EKD tanácsának elnökhelyettese.