Emília napja van. | 2018.07.19 | MNB középárfolyam:

Völner: a kormány folytatja a harcot a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen

2018-12-15 17:45

Duplán teremthet negatív precedenst a bangladesi migránsok ügye - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken telefonon az MTI-nek. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a milliárdos spekuláns álcivil szervezetei anyagilag is érdekeltek a bevándorlás erőltetésében, de a kormány folytatja a harcot a migránsbiznisz ellen.

      Az államtitkár emlékeztetett, a Magyar Helsinki Bizottság által a két, korábban kiutasított bangladesi migráns nevében indult perben az Emberi Jogok Európai Bírósága - nem jogerős döntésében - arra kötelezte a kormányt, fizessen perköltségként 2,7 millió forintot a Soros Györgyhöz kötődő civil szervezetnek.     Emellett a bangladesieknek is járna összesen 6 millió forint. Hozzátette, hogy ez is jól mutatja, hogy a milliárdos spekuláns álcivil szervezetei anyagilag is érdekeltek a migráció erőltetésében. Mint mondta, a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországot azért akarják megbüntetni, mert betartja a vonatkozó uniós és nemzetközi normákat, és megvédi a határokat. 
    A kormány folytatja a harcot a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen - hangsúlyozta.
     A kormány nem fogadta el a döntést, és a bíróság nagy kamarájához fellebbezett; a periratok beadásának határideje éppen péntekre esik, amit a kormány meg is tett. Beadványukban arra hivatkoznak, téves feltevés alapján hozta meg döntését a bíróság, hiszen ez alapján úgy tűnik, a menekülteknek nemcsak ahhoz van joguk, hogy befogadják őket, hanem ahhoz is, hogy a legmagasabb szintű szociális ellátásban részesüljenek. 
    Ennek részét képezi a határokon való önkényes átlépés is - fűzte hozzá.
      Az államtitkár szerint kaotikus helyzetet eredményezne egy ilyen jogértelmezés, és a magyar kormány úgy látja, a Genfi Egyezmény alapján kell eljárni az ilyen ügyekben, vagyis a menekültek csak az elő biztonságos országig mehetnek, majd a nemzetközi rendszer dönt a további sorsukról. Hozzátette, a schengeni rendszert veszélyeztetné, ha önkényesen léphetnék át a határt az önmagukat menekültnek nyilvánító emberek. 
      Kiemelte, a bangladesiek ügyében a bíróság Szerbiát nem fogadta el biztonságos országként, miközben az állam partnerségi tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, és tagja az ENSZ-nek, illetve más nemzetközi szervezeteknek.
      A bíróság kifogásolta, sőt fogva tartásnak értelmezte a déli határon felállított tranzitzónákat, miközben ezek a beléptetés jogosultságát ellenőrizni hivatott helyek, amelyek egyébként nyitottak. 
      A következő per április 18-án kezdődik - ismertette Völner Pál, hozzátéve, azt várja, a bíróság állapítsa meg, hogy a magyar kormány nem sértette meg a menekültügyi egyezményeket. 
      Ha az állam számára negatív döntés születik, több tízmilliárd forintnyi veszteséget jelenthet, hiszen több ehhez hasonló ügy vár elbírálásra, és azzal is számolni kell, hogy a menekültek akadálytalanul juthatnának át az európai határokon - hangsúlyozta.