Lengyel külügy: politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az EP Lengyelországra vonatkozó határozata
Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az Európai Parlament Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata - áll abban a szerdai közleményben, mellyel a lengyel külügyi tárca az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás előkészítését elrendelő strasbourgi dokumentumra reagál.
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a többségi frakciók által megszavazott határozat szerint a lengyelországi fejlemények az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban, ezért a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.
A lengyel külügyi tárca tudomásul veszi a határozat megszavazását, egyúttal megállapítja, hogy az EP "nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el", amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat - áll a varsói közleményben. Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strasbourgi határozatban - egyebek mellett - bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.
Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia - szögezik le. A lengyel diplomácia szerint az EP-határozat leegyszerűsít, több - a közleményben részletezett - témakörben nem tükrözi a valódi tényállást, és túllép annak a párbeszédnek a keretein, amelyet a lengyel kormány és az Európai Bizottság a 2016 elején elindított uniós jogállamisági mechanizmus során folytatnak.
Az EP határozata egy "egyoldalú dokumentum, mely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén alapszik" - foglalja össze a lengyel külügyminisztérium, mely szerint az ilyen hozzáállás árt az európai integrációs folyamatnak, és csupán arra irányul, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek.
