Barcza György: a 2010 utáni gazdaságpolitika az adósságkezelést is átalakította
Magyarország stabil alapokon áll, ami nagymértékben annak köszönhető, hogy 2010 után megváltozott a gazdaságpolitika, és ez az államadósság kezelésén belül a nemzeti érdek érvényesítését és a belföldi szereplők súlyának a növelését hozta - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy szakmai konferencián, hétfőn Budapesten.
Az államadósság szintje a 82 százalékos GDP-arányos szintről 74 százalékra csökkent - mutatott rá az ÁKK vezérigazgatója a Sikersztorik a válság után című, az ÁKK és a Világgazdaság által szervezett konferencián.
Az új gazdaságpolitika eredményeit sorolva Barcza György arra is kitért, hogy az államadósság devizaaránya megfeleződött, a külföldi befektetők kezében lévő állampapírok aránya kétharmadról egyharmad közelébe csökkent, kiépült a lakossági állampapírpiac, amelyről korábban azt állították sokan, hogy nem lehetséges, az ország pedig visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába.
A vezérigazgató kiemelte: év végén 22-23 százalék körül alakul várhatóan a deviza aránya az államadósságon belül, ami újabb rekord, negyven éve a legalacsonyabb ilyen érték.
A belső finanszírozási program indítását megelőzően a belföldi szereplők az államadósság mindössze két százalékát birtokolták, miközben 2017 végére az adósság 25 százalékát teszi ki a lakosság súlya - összegezte a vezérigazgató.
Magyarország mára már ott tart, hogy a jobb minősítéssel rendelkező Lengyelországnál alacsonyabb kamattal bocsát ki állampapírt - mutatott rá Barcza György.
Az adósságkezelési fordulat eredményességét megkérdőjelezők annak idején azt kifogásolták, hogy a piacról drágább finanszírozni az országot, mint az IMF-EU hitelből - emlékeztetett Barcza György. A múlt hónapban 1,9 százalékos hozam mellett sikerült eurókötvényt kibocsátani, ami minden idők legalacsonyabb ilyen kibocsátása, és lényegesen olcsóbb forrást jelent, mint a valutaalapi kölcsön - tette hozzá.
Magyarország az egyetlen olyan ország, amely Hong Kongban is bocsátott ki jüankötvényt és Kína belföldi piacán is jelen van ezzel egyidejűleg jüanban jegyzett úgynevezett panda kötvényével - hívta fel a figyelmet Barcza György. Nemcsak Magyarországon van "keleti nyitás", érzékelhető, hogy Ázsia is nyit Magyarország felé, legutóbb például dél-koreai befektetők érdeklődtek a magyar állampapírok iránt - tette hozzá.
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a konferencián megjegyezte, hogy bár a legnehezebb részét a válságnak valóban sikerült leküzdeni, más típusú gondokkal szembesül most az ország. Példaként említette, hogy míg 2010-ben a magas, 12 százalék körüli munkanélküliség volt a probléma, jelenleg a képzett munkaerő hiánya okoz fejtörést a kormánynak.
Nemcsak magas volt az államadósság 2010-re, hanem igen drága is volt annak a kezelése - mutatott rá a helyettes államtitkár arról beszélvén, hogy honnan kellett indítani a válságkezelést.
Balogh László szerint a sikert az fémjelzi, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóvá vált, miközben a fiskális politika is fegyelmezett maradt, az ország sérülékenysége pedig jelentős mértékben csökkent.
Melanie Seymour, a BlackRock Alapkezelő Budapest ügyvezető igazgatója a konferencián a világ legnagyobb alapkezelőjének számító társaság magyarországi terjeszkedéséről beszélt. Kijelentette, hogy a tehetségek rendelkezésre állása, a helyszín és a költségek mértéke volt a fő szempont, amikor a magyarországi iroda idei megnyitásáról döntöttek.
Külön szempont volt, hogy Magyarország elhelyezkedéséből adódóan olyan hely, amely képes a régió más országaiból is tehetségeket ide vonzani - jegyezte meg Melanie Seymour.
Az ügyvezető igazgató kiemelte: január óta már 187 munkatárs dolgozik a budapesti innovációs és szolgáltató központban, terveik szerint azonban két-három év alatt hatszáz főre nőne a létszám.
