Vissza kell szállítani Németországba egy hazatoloncolt afgán menedékkérőt
Vissza kell szállítani hazájából Németországba egy visszatoloncolt afgán menedékkérőt egy szerdai német bírósági döntés szerint.
A sigmaringeni közigazgatási bíróság ítélete alapján a lehető leghamarabb vissza kell szállítani Németországba egy 23 éves afgán állampolgárt, mert le kell folytatni ügyében egy eljárást.
A fiatalember idén júniusban nyújtott be menedékjogi kérelmet a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF), amely megállapította, hogy Bulgáriában lépett be az EU területére, ezért kérelmét ott is kell elbírálni.
Ezért szeptemberben visszatoloncolták Bulgáriába, ami a bíróság szerint helytelen lépés volt, mert az afgán férfi jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bírósághoz a visszatoloncolását elrendelő határozat miatt, aminek halasztó hatálya van, vagyis a bírósági eljárás végéig fel kellett volna függeszteni a határozat végrehajtását.
Azonban a menedékkérőt időközben Bulgáriából visszaszállították Afganisztánba, így most a hazájából kell visszajuttatni Németországba, hogy lefolytathassák az eljárást - jelentette hírportálján a Die Welt című lap.
Az afgán állampolgárok alkotják a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját Németországban. A BAMF az idén szeptember végéig 99 724 afgán menedékjogi kérelmét bírálta el. Nagyjából minden másodikat, 49 259 kérelmet elutasított. Az elutasítás azt jelenti, hogy a BAMF az ország elhagyására kötelezi a kérelmezőt. Azonban a véglegesen, jogerősen távozásra kötelezettek száma jóval alacsonyabb, nagyjából 15 ezer, és közülük hozzávetőleg 10 ezer ember ennek ellenére is rendelkezik németországi tartózkodási engedéllyel, jellemzően azért, mert tisztázatlan a személyazonossága vagy beteg, és ezért nem lehet hazatoloncolni.
Az elutasított és a jogerősen távozásra kötelezettek száma közötti nagy különbséget az magyarázza, hogy az elutasított menedékkérők bírósághoz fordulnak a BAMF döntése miatt, és az eljárás elhúzódik, mert a közigazgatási bíróságok éppen az ilyen ügyek miatt súlyosan túlterheltek.
A másik fő ok az, hogy ha huzamosabb ideig nem sikerül az elutasított menedékkérő hazajuttatása, akkor tartózkodási engedélyt kap. Így a menedékjog megszerzésére esélytelen afgánok is elérik céljukat: a rendszerint illegális, engedély nélküli beutazás után menedékjogot kérnek Németországban, majd kihasználják a jogorvoslati lehetőségeket, és végül a hazajuttatásukat, hazatoloncolásukat akadályozó körülmények révén végül megszerzik a jogot a maradásra - emelte ki szerdai összeállításában a Die Welt.
A lap nyomtatott kiadásában megjelent összeállítás alapján az elutasított kérelmek számához és a jogerősen távozásra kötelezett elutasított menedékkérők számához képest is igen csekély a hazájukba visszatérő afgánok száma. Tavaly 324 elutasított afgán menedékkérőt toloncoltak haza, az idei első fél évben pedig 261-et. Ráadásul a kabuli német nagykövetség ellen május végén végrehajtott terrortámadás után ezt az alacsony tempót is visszafogták, azóta csak az elítélt bűnöző vagy terrorgyanús afgánok, és a személyazonosságuk megállapítását akadályozó menedékkérők közül toloncolnak haza időnként néhányat.
További gond, hogy a hazatoloncolás esélyének csökkenése miatt egyre kevesebben távoznak önként. A BAMF adatai alapján tavaly még 3300 afgán állampolgár tért vissza hazájába önkéntes alapon, német állami támogatással, az idén viszont szeptember végéig mindössze 957 - írta a Die Welt.
