Megkezdődött a Boszporusz-hidat lezáró katonák pere
Megkezdődött a pere hétfőn az Isztambulhoz közeli Silivriben annak a 143 katonának, aki a tavaly júliusi puccskísérlet során lezárta az első Boszporusz-hidat és végzett 34 emberrel - jelentette a Dogan török hírügynökség.
A vádlottak közül 30-an tisztek, 47-en pedig kadétok. 135 érintett előzetes letartóztatásban ül. Az a 8 vádlott, aki az események "súlyát megértve" távozott a helyszínről, szabadlábon védekezhet.
A katonákat a török kormány, valamint az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével, szándékos emberöléssel, illetve fegyveres terrorszervezeti tagsággal vádolják. Az ügyészség mindegyikükre 37-szeresen súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért. Az 1052 oldalas vádiratban továbbá az is szerepel, hogy a katonák nemcsak kézifegyvereikkel, hanem négy alkalommal egyik páncélautójukból is tüzet nyitottak az ellenük vonuló tömegre.
A hídon vesztette életét Erol Olcok, a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kampányfőnöke, és fia, Abdullah Tayyip Olcok is, aki a jelenlegi és az előző államfő, Recep Tayyip Erdogan és Abdullah Gül iránti tiszteletből kapta ezt a nevet.
Ezen a helyszínen nyitottak tüzet először a puccsisták a civilekre. Az összetűzésben hét katona is meghalt. A történtek után a híd a "Július 15. vértanúinak hídja" nevet kapta.
Az ügy hétfői tárgyalását fokozott biztonsági óvintézkedések kísérik. A nyugalomért 700 csendőr felel. Az érkezők csak "hang és kép rögzítésére alkalmas eszközeik" leadását követően léphetnek a tárgyalóterembe.
2016. július 15. éjszakáján összeesküvők foglalták el Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Recep Tayip Erdogan török elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az incidensben 248 ember halt meg és 2193 sebesült meg.
Ankara az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont értelmében a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.
