Magyar alkotmánybírók találkoztak
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és tagjai több nemzetközi találkozót tartottak az elmúlt időszakban, köztük a magyar-magyar párbeszéd jegyében határon túli magyar alkotmánybírákkal közös kerekasztal-megbeszélésen vettek részt Szegeden.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke az MTI-nek elmondta: a szegedi rendezvény témája a tisztességes eljáráshoz, különösen az anyanyelv használatához és jogi képviselethez való jog alkotmánybírósági gyakorlata volt Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Magyarországon.
A szeptember 21-ei megbeszélésen Sulyok Tamás mellett részt vett Mészáros Lajos, a szlovák, Varga Attila, a román és Koherz Tamás, a szerb alkotmánybíróság tagja.
Az Ab elnöke beszámolt arról is, hogy meghívására az intézmény történetében először mintegy 40, Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Ab-n rendezett fogadáson szeptember 20-án. Az érdeklődők tájékoztatást kaptak az Ab magyar demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről és politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól - mondta Sulyok Tamás.
Felidézte, hogy a nagyköveteknek elmondta többi között, milyen változásokat hozott a 2012-ben életbe lépett alaptörvény, amely egyes költségvetési kérdésekben részlegesen és időlegesen korlátozza az Ab hatáskörét, "ugyanakkor megerősítette a testületet a jogállamiság őrének szerepében". Arra hívta fel a figyelmet: a korábbi időszakhoz képest ugyanis fontos különbség, hogy az Ab nem csupán a törvényhozó és a végrehajtó, hanem immár a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol, hasonlóan a német alkotmánybírósághoz.
Sulyok Tamás megemlítette: a napokban új, angol nyelvű alkotmánybírósági hírlevet indítanak, hogy a külföldi szakemberek is rendszeres tájékoztatást kaphassanak az Ab működéséről, alaptörvény-értelmezéseiről, legfontosabb határozatairól.
Az alaptörvény 2012. január elsejei hatálybalépését követő változásokat pontosan, közérthetően kell elmagyarázni, felvázolva ezek hátterét - hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki fontosnak nevezte, hogy "a külföldi irányadó szakemberek és a média hazánkról alkotott véleménye a valós helyzetet tükrözze".
Az elnök az Ab fél évtizede kialakított új hatásköreiről szólva közölte: a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért.
Azt mondta: az új jogintézmény eredményességét a számok is igazolják. Öt éve folyamatosan emelkedik a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma, és 2013-hoz képest megduplázódott 2016-ra. A tavaly benyújtott 901 alkotmányjogi panaszból 689 valódi alkotmányjogi panasz volt. 2012 és 2017 első féléve között mintegy 9500 magánszemély, illetve szervezet fordult az Ab-hoz, továbbá 452 bíró kezdeményezett eljárást, illetve az ombudsman 59 alkalommal, a parlamenti képviselők egynegyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt az elmúlt öt évben. Ez idő alatt az ügyek átlagos átfutási fél évre csökkent, az alkotmányjogi panaszoké pedig 200 nap - ismertette az Ab elnöke.
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panaszt az Ab-ról szóló törvény szabályozza az alkotmányjogi panasz harmadik típusaként, ezzel az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem a megítélése szerint alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben úgy látja, hogy az ítélet vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az alkotmányos jogát. Ha az Ab megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, azt megsemmisíti.
