Auguszta napja van. | 2024.03.29

Gyurcsány volt tanácsadója kétségbeesetten harcol a diktatúra ellen

2017-09-21 06:54:52

Az ATV kedd reggeli adását nézve, a megdöbbenéstől tátott szájjal lestem Gyurcsány Ferenc egykori bizalmasával, Szigetvári Viktorral készült riportot. Szigetvári a Hitgyülekezet függetlenséggel nem vádolható tévéjében, indulatos módon ecsetelte a magyarországi diktatúrát. A nézőben az a képzett alakult ki, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia, a sajtó- és szólásszabadság. A börtönök tömve vannak politikai foglyokkal, a titkosrendőrség letartóztatta a teljes magyar ellenzéket.

Persze a valóság ellentmond a vádaskodó Szigetvárinak, mert a nagy „diktatúrázás közben” nem szakadt félbe az adás, a komcsifiókát nem hurcolták el fegyveresek, legfeljebb, mint egy jogállamban szokás, a becsületsértő és ragalmazó kijelentéseiért majd a bíróságon felelhet.

Nem lehet elégszer elmondani, leírni, hogy a mai torz politikai szereplőket, az ÁVÓ-s demokraták - vagy ahogy Gyurcsány nomenklatúra tag szokta nevezni, a „demokratikus oldal” - létezését elsősorban annak köszönheti a magyar társadalom, hogy 1990-ben a kommunista diktatúra működtetőinek, haszonélvezőinek felelősségre vonása elmaradt. A történelmi igazságtételt Göncz Árpád a rendszerváltás utáni első államfő és Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke akadályozta meg úgy, hogy a parlament kétharmados többsége által elfogadott Zétényi Zsolt és Takács Tamás által jegyzett törvényt nem engedték hatályba lépni.

A felelősségre vonás elmaradásának egyik következménye, hogy az elmúlt három évtizedben kikeltek az ÁVO-s záptojások!

Ha 1991. november 4-én a parlament által elfogadott igazságtételi törvényt Göncz Árpád aláírja, a magyar társadalom megismerhette volna a kommunista diktatúra működését, a titkosrendőrség tagjait, a teljes besúgóhálózatot, a felelősöket. Megkezdődhettek volna a hazaárulók, a gyilkosok, a bűnözők perei. Évizedekre ki lehetett volna tiltani a nomenklatúra tagjait és családjaikat a közéletből.

1994-ben nem lehetett volna miniszterelnök az 1956-os forradalom eltiprásában ténykedő pufajkás Horn Gyula, akinek államtitkára a tömeggyilkos Apró Antal lánya, a „demokrata Gyurcsány” anyósa. Lendvai Ildikó a kommunista diktatúra cenzora sem térhetett voln vissza a közéletbe. 2002-ben a D-209 Medgyesi Péter nem lehetett volna miniszterelnök, akit hátbaszúrt a KISZ KB egykori titkára, a Dialógus pécsi csoportjának a tönkretevője Gyurcsány Ferenc, aki 2004-ben senki által meg nem választott miniszterelnök lett. Az egykori KISZ KB titkár, a felszámolásból meggazdagodott, libás gúnynévvel illetett Bajnai Gordon sem lehetett volna miniszterelnök. Lehetne sorolni a pénzvilágot megszálló egykori kommunistákat, többek között Felcsúti Péter munkásőr bankvezért, vagy a rendszerváltáskor ellopott nemzeti vagyonból milliárdost játszó gazdasági vezetőket. Az ÁVÓ-s családi hátterű Fekete-Győr András sem játszhatná a „demokratát”.

Szigetvári Viktor áldemokratának, a Gyurcsány-adminisztráció tagjának minden információ rendelkezésére áll a 2006 utáni hibás politikai és gazdasági döntések okozta államcsőd kialakulásáról, az állami szinten működő korrupcióról, amelynek két nyertese volt, a kommunista bűnbanda gazdasági köre, és a nagy befolyással bíró külföldi pénzügyi körök.

A kommunista áldemokraták egyik legnagyobb érdeksérelme, hogy 2010 után az új kormány megszüntette a pénzek külföldre áramlását, a hitelek nyakló nélküli felvételét, a magyarok végeláthatatlan adósrabszolgaságát. A gyurcsányi „gazdaságpolitika” legnagyobb átverése a deviza-alapú uzsora, melynek az egyik fő felelőse a munkásőr Felcsúti Péter.

Szigetvári és az ÁVÓ-s demokraták folyamatosan „diktatúráznak”, pedig ha pontos információt akarnak egy működő diktatúráról, nem kell egyebet tenni, mint egy baráti beszélgetés Gyurcsány Ferenccel, melynek témája lehetne, hogyan tettem tönkre 1983-ban a kommunista titkosrendőrséggel a pécsi dialógus csoportot, vagy milyen érzés egy tömeggyilkos villájában lakni. Nem lenne kevésbé izgalmas a beszélgetés a Lendvai Ildikóval, aki első kézből mesélhetné el, hogy 1984-től, hogyan fojtotta meg Magyarországon az MSZMP egyik cenzoraként a szólás- és gondolat szabadságát.

(nyitókép Szigetvári Viktor, forrás: wikipédia)

(di)