Isten veled Zsolti!
A napokban röppent fel a szomorú hír, hogy meghalt Lagzi-Kovács Zsolt. Fiatalon ragadta el a halál. Emlékszem, huszonöt évvel ezelőtt, szinte napra pontosan a Don Bosco Általános és Szakiskolában, Te mint műszaki igazgató-helyettes, én mint általános igazgató-helyettes kezdtünk dolgozni. Szerveztük az iskolát, mert akkoriban alakult át „hasznosidő központból”, oktatási intézménnyé. Szinte egész napunkat a herbolyai intézményben töltöttük.
Közben megszülettek első gyermekeink. Hozzátok Bendegúz, hozzánk Eszter érkezett meg. A facebookra kitett képről jutott eszembe, hogy 1992 karácsonya előtti héten a feleségeket elvitted ajándékbeszerző útra, és addig én vigyáztam a két kicsire.
Abban az időben sokat beszélgettünk a politikáról. Nem tudom hányan emlékeznek arra, hogy 1990-ben tagja voltál az első szabadon megválasztott kazincbarcikai önkormányzati képviselő-testületnek. A politikán kívül a birkozó sportért is sokat tettél Kazincbarcikán. 1992-ben szerveztünk egy jól sikerült nemzetközi versenyt. Büszke apaként elmondhatod, hogy a magyar bajnok fiaddal is sikerült a birkózást megszerettetni.
Soha nem fogom elfelejteni, hogy amikor pár évvel ezelőtt összefutottunk, milyen sokat jelentett számodra Bendegúz sikerei, és mennyi további terved volt. Aztán jött a szomorú hír.. Egy jó ember távozott. Isten kísérjen égi utadon Zsolti!
(di)
