Agrárkamara: nő a kereslet a magnélküli csemegeszőlő iránt, főleg import kapható az áruházláncoknál
A felmérések szerint a magyarok átlagosan évente 2,5-3 kilogramm csemegeszőlőt esznek, a világon is tapasztalható trendnek megfelelően a magnélküli fajták iránt nő a kereslet, a kínálat nagy része importból származik - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI-vel.
A NAK közleménye szerint Magyarországon idén nagy mennyiségben augusztus közepén jelent meg a piacokon a magyar termesztésű csemegeszőlő a korai érésű fajtákkal, azonban arányait tekintve viszonylag kevés a belföldi származású áru.
Az áruházak jellemzően import csemegeszőlőt kínálnak, elsősorban olasz, kis mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui áruval lehet találkozni.
Az import az utóbbi öt évben 5000 tonnáról 7300 tonnára nőtt az erősödő keresletnek megfelelően.
Míg az 1970-es évek végén 7500 hektáron átlagosan 68 ezer tonna étkezési szőlő termett, addig mára a mintegy 1000 hektárra csökkent a termőterület, ahonnan nagyjából 15 ezer tonna hazai termelésű szőlő származik. A legnagyobb csemegeszőlő termőterületek Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyében vannak - tette hozzá az Agrárkamara.
A fajták közül az étkezési szőlő kínálatban jelentős arányban van a magyar termesztésű saszla (Chasselas), amely mellett egyre népszerűbbek a tipikus csemegeszőlőfajták, mint például a fehérek közül a korai érésű Arkadija, vagy a szintén magyar nemesítésű Pannónia kincse vagy az Éva, a kékszőlők közül pedig a nagyfürtű Guzal kara vagy a késői érésű Moldavia - írta a NAK.
