Az államháztartás központi alrendszerének első öt havi hiánya 213,4 milliárd forint
Az államháztartás központi alrendszerének első öt havi hiánya 213,4 milliárd forintot tett ki, májusban a központi alrendszer 91,9 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel szerdán.
A központi költségvetés 180,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 85,9 milliárd forintos deficittel zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 52,6 milliárd forintos többletet értek el az év első öt hónapjában.
A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.
Az idei első öt havi hiány az éves előirányzat 18,3 százalékát érte el.
Tavaly az első öt hónapban az államháztartás központi alrendszere 13,2 milliárd forintos deficitet mutatott.
A közleményben kiemelik: a legfrissebb növekedési és beruházási adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a meghozott kormányzati intézkedések sikeresek és eredményesek. A költségvetés az államháztartás stabilitásának fenntartása mellett képes hatékonyan támogatni a gazdasági és társadalmi célok megvalósulását, aminek köszönhetően Magyarország erősödik.
Az államháztartási adatok mögött főként a kormány azon költségvetés-politikai intézkedései (otthonteremtési program felfutása, a tavaly novemberi hatéves bér-megállapodás hatásai) húzódnak meg, amelyek érdemben járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye három éve nem látott mértékben, az előzetes adatközlésnél is gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt 2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest - hangsúlyozza a nemzetgazdasági tárca.
Az NGM emlékeztet: az Országgyűlés június 15-én szavazta meg a 2017-es költségvetés módosítását. Ebben egyrészt átvezették az elmúlt időszakban meghozott kormányzati intézkedések gazdasági hatásait, másrészt számos szakpolitikai terület mellett a versenyképesség további erősítésére is többletforrást biztosított a büdzsé. Mindez azonban nem veszélyezteti sem a 2,4 százalékos éves hiánycél teljesülését, sem a GDP-arányos államadósság év végére várható további csökkenését - tették hozzá.
Az államháztartás központi alrendszerének első öt havi bevételei 6978,3 milliárd forintra rúgtak, ami az előző év azonos időszakához képest 453,9 milliárd forinttal volt magasabb.
A bevételek közül a társasági adóból az év első öt hónapjában 276,1 milliárd forint bevétele volt a büdzsének, ami az előző év azonos időszaki adattól 9,3 milliárd forinttal maradt el. A bevételek előző évhez viszonyított elmaradásában szerepet játszik a 2017-től hatályos egységes, 9 százalékos adókulcs alapján meghatározott alacsonyabb adóelőleg-kötelezettség.
Az év első öt hónapjában az általános forgalmi adóból 1314,9 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ami az egy évvel korábbi bevételnél 51,9 milliárd forinttal magasabb. A befizetések növekedése a belföldi és az import utáni áfabevételnek köszönhető, amit részben kompenzált a dohánytermékek utáni alacsonyabb befizetés.
A jövedéki adóból az év első öt hónapjában 365,6 milliárd forint érkezett, amely az egy évvel korábbinál 26,0 milliárd forinttal alacsonyabb. A dohánytermékek utáni bevételek 45,8 milliárd forintos csökkenése hátterében a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók állnak, míg az üzemanyagok esetében a befizetések 19,4 milliárd forintnyi emelkedését a forgalom növekedése mellett az adómérték-emelkedés magyarázza.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel az év első öt hónapjában 89,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbinál 6,9 milliárd forinttal lett magasabb.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első öt hónapjában 786,2 milliárd forintra rúgott, ami 64,8 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbi összegnél.
A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó öt havi bevételek 1906,2 milliárd forintot tettek ki, 63,3 milliárddal többet az egy évvel korábbinál annak ellenére, hogy 27 százalékról 22 százalékra csökkent az adó mértéke.
A központi alrendszer ez év január-májusi 7191,7 milliárd forintos kiadásai 654,1 milliárd forinttal voltak nagyobbak, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak 216,3 milliárd forintos, a költségvetési szervek 282,6 és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai kiadásainak előző évhez viszonyított 91,8 milliárd forintos növekedésével függ össze.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2017. év első öt hónapjában 68,5 milliárd forintot tettek ki, ami 73,9 százalékkal 29 milliárd forinttal magasabb a 2016. év azonos időszakához viszonyítva. A költségvetés kamatkiadásai 19,4 milliárd forinttal alacsonyabbak, voltak és 316,5 milliárd forintot tettek ki - derül ki a közleményből.
